A poszt Paczolay Péter korábbi elnök mandátumának lejártával üresedett meg. A fideszes politikus szerint nincs konszenzuskényszer az ellenzékkel az alkotmánybíró-választást illetően. „Az alaptörvény szerint 133 képviselő igen szavazatára van szükség. Akkor lesz választás, ha ez biztosítva lesz” – mondta a politikus.

Paczolay Péter (középen) utódjáról a Fidesznek egyeztetnie kell az ellenzékkel is Reviczky Zsolt / Népszabadság

Azt sem kívánta megtippelni, mikor ül össze az alkotmánybírákat jelölő parlamenti eseti bizottság, amely jó ideje már nem paritásos, mert a kilenc tagból hat kormánypárti. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint sem a Jobbikkal, sem az LMP-vel, sem az MSZP-frakcióval nem szándékoznak külön megállapodást kötni, Gulyás megismételte az előző választ. Egyébként az lehetne a legvalószínűbb, hogy a titkos szavazáson a kormányerők valamelyik független honatya támogatásával biztosítják a szükséges 133 voksot.

Így elkerülhetik a kínos vádat, hogy „lepaktáltak” a politikailag szalonképtelen, szélsőjobboldali párttal, vagy hogy különalkut kötöttek az MSZP-vel, esetleg az LMP-vel. Mivel minősített kétharmadra van szükség a titkos szavazáson, az ezúttal nem megoldás, hogy valamelyik ellenzéki képviselő távolmaradásával segíthetne a Fidesznek. Lapunk úgy értesült, hogy a tapolcai időközi választás eredményét is megvárva dönt a nagyobbik kormánypárt, illetve a miniszterelnök arról, ki legyen a Fidesz–KDNP jelöltje.

Az sem zárható ki, hogy esetleg csak jövőre „csomagban” választanak új bírákat, hiszen 2016 márciusában két alkotmánybírának – a 2007-ben a szocialisták által jelölt Kiss Lászlónak és Lévay Miklósnak – jár le a mandátuma, majd áprilisban Lenkovics Barnabás, a testület jelenlegi elnöke is távozhat. Igaz, az új szabályok szerint Lévay és Lenkovics 12 évre újraválasztható lenne, de erre csak az utóbbinak van esélye, akit annak idején a Fidesz javasolt. Semmilyen előkészületről nem tud Schiffer András, az LMP társelnöke, az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság tagja.

Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa is hasonlóképpen nyilatkozott. Hozzátette ugyanakkor, az igazi gesztus az lenne, ha a Fidesz a jelölés jogát ezúttal végre átengedné az ellenzéknek. Schiffer különben úgy véli, az Alkotmánybíróság igazából már nem érdekli a miniszterelnököt, és ezért nem is tesznek semmit a februárban megüresedett poszt betöltésére. Ami akár így is lehet, mert a regnáló tizennégy bíró közül tizenegyet 2010 óta kizárólag a Fidesz javaslatára és támogatásával választották meg. Így biztosított, hogy a fontosabb ügyekben a kormány számára kedvező határozatok szülessenek.

Mindazonáltal érdekes, hogy miért nem döntött a Fidesz korábban a volt AB-elnök, Paczolay Péter utódjáról. Erre lett volna lehetőség, mert a poszt megüresedése előtt kilencven nappal már szavazhattak volna erről. Lenkovics Barnabást is tavaly december 1-jén választotta a testület elnökévé a parlament, és kézenfekvőnek tűnt, hogy akkor Paczolay helyét is betöltik, akinek a megbízatása február 24-ig szólt. A halogatás oka az is lehet, hogy olyan személyt találtak, aki most más fontos tisztséget visel, ám onnan hamarosan távozni fog. Azzal viszont nyilván senki sem számolhatott, hogy februárban a kormánypártok elveszítik a kétharmados többséget.