galéria megtekintése

Elkezdődött a bandaháború az állami földek miatt

28 komment


Doros Judit

A haveri bérlők haveri földtulajdonossá váltak, s még csak saját pénzt sem kell betenniük a vásárlásba: a korábbi bérleti díj fedezi az olcsó állami hitel törlesztőrészletét – nyilatkozta a Népszabadságnak Ángyán József volt fideszes földművelésügyi államtitkár. Nem vigasztalja, hogy évekkel előre megjósolta: ez történik majd mindannyiunk közös tulajdonával.

– A nyugdíjaslétet választotta, pedig egyetemi tanárként még hét évig maradhatott volna az egyetemen.

– Nem láttam értelmét. 2014-ben a választások után ledózerolták a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetet (KTI-t), amelyet 1990-ben kollégáimmal alapítottunk.

Egy hónap alatt indoklás nélkül megszüntették ezt a szakmai műhelyt, amely Európában is élenjáróan kidolgozta és megalapította a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakot,


a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés oktatási programját. Tavaly nyáron a felsőoktatási törvényt úgy módosították, hogy magát a szakot is eltörölték, így a továbbiakban az országban sehol nem lehet agrár-környezetgazdálkodást alapképzésben tanulni. De az egyetemi autonómia is megszűnt, konzisztóriumok irányítják az intézményeket, amelyek a kormány meghosszabbított karjaként működnek, minisztériumi és kormányfői delegáltakkal.

 

– Személyes ügyként fogja fel az intézet és a szak megszüntetését?

– Ha nem is kizárólag, de a döntés meghozatalakor bizonyára ez is komoly súllyal esett a latba. Amikor kiléptem a kormányból, a „főnök”, Orbán Viktor – mint visszahallottam, okulva a „napraforgó blogos” MTI-s lejárató kampány kudarcán – megmondta, hogy ne közvetlenül engem támadjanak, mert az visszaüthet, hanem a környezetemet rombolják le. Aki dékánként megszüntette a KTI-t, az gyorsan meg is kapta érte a júdáspénzt: néhány hónap múlva a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke lett, helyettes államtitkári rangban. Általában fiatal, feltörekvő, karriervezérelt embereket szemelnek ki ilyen feladatokra, akiknek nincsenek erkölcsi gátlásaik, ha tudják, hogy a végén ott várja őket a jutalomfalat.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Továbbra is dolgozik a földügyeken, most épp az állami parcellák eladásáról gyűjti az anyagot. Honnan szerzi az információkat?

– Van egy kis csapatom, akik önzetlenül és lelkesen segítenek a gyűjtésben. Az információk általában fellelhetők a nyilvános adatbázisokban, de a döntéshozók igyekeznek különböző és nehezen kezelhető adatbázisokban közreadni őket, szóval komoly kutatómunka kell az összefüggések feltárásához. Ebben persze bennem emberükre találtak, hisz kutató alkatként van némi rutinom az ilyen feladatok megoldásában. A földeladásokkal kapcsolatos eredményhirdetmények is – erre már az európai játékszabályok is köteleznek – fent vannak az NFA honlapján. Nos, ezeket az anyagokat szisztematikus munkával össze kell rendezni. Kapok persze híreket vidékről, helyből is. Sok kapcsolatom megmaradt, bár

a hangadókat igyekeznek megfélemlítéssel, esetleg némi konccal – például odavetett földdarabokkal  – elhallgattatni.

Sokat segít az országos és a helyi média is, hisz föld-témában egyre több a tényfeltáró cikk és internetes információ.

Ángyán József jelentésének teljes szövege itt olvasható (.docx) >>>

– Tudja már, hogy a földek bérlői közül hányan váltak tulajdonosokká?

– Teljes képem még nincs erről, most dolgozom fel a földbérletekkel kapcsolatos utolsó adatokat, majd ezután következnek az állami földárverések eredményei. Látszik azonban, hogy a korábban általam is felvetett „haveri" szálak a földliciteknél erősödnek. Jó példa erre Fejér megye, és

Orbán Viktor barátja, a „kérges tenyerű” Mészáros Lőrinc „földműves”, aki a megyében bérbe adott állami földterületek 11 százalékát bérli.

Most saját jogán és családtagjai – felesége, fia, lányai és üzlettárs testvére – révén vásárolt „kis-közepes családi birtokuk” földalapjának megerősítéséhez Alcsútdobozon és Etyeken 28 birtoktestet 1424 hektár összterülettel 1 milliárd 938 millió forint  összértékben. Mintegy hatvan százalékban olyan földeket, amelyekre már korábban húszéves bérleti jogot szerzett. Az általa megvásárolt föld a megyében eddig dobra vert 17 064 hektár állami terület több mint 8 százaléka.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Miért jobb földtulajdonosnak lenni, mint bérlőnek?

– A tulajdonost nem kötik azok a feltételek és vállalások, amelyeket az állam a bérleti szerződésnél megszabott.

Nem kell például állatokat tartani. Milyen érdekes, ugye?

Mindjárt jobban megértjük a bihari gazdákat, akik azt panaszolták, hogy az új földesurak nem is akarnak saját állatállományt, hanem másokét „vennék a nevükre”. Ezek a „csókos” bérlők vélhetően mindenkinél hamarabb tudták, hogy a bérelt föld nemsokára a sajátjuk lesz. A törvény pedig elővételi jogot biztosít számukra, így nem kell nagyon tartaniuk a versenytársaktól. Ráadásul nem kell saját pénzt betenni, a „közösből” is meg lehet venni a földet, rendkívül kedvező kamatozású hitelre. Vásárláskor csak tíz százalék önrészt kell letenniük, míg a „külső” nyertes húsz százalék befizetése után kaphat hitelt a banktól. Az eddigi bérleti díj mehet a törlesztőrészletbe, kockázat gyakorlatilag nincs, szépen gyarapszik a magánvagyon, amit a földárak emelkedésével, komoly haszonnal piacra lehet majd dobni.

– A licitek eddig elég simán zajlottak, eltekintve néhány erőtlen ellenzéki demonstrációtól. De egyetlen komoly oligarcha se szállt ringbe a másik ellen, senki nem tornázta fel a versenytársak előtt az árakat.

– Ez nekem azt sugallja, hogy – amint Fejér megye földbérleti pályázatainak „magas szintű előkészítésénél” történt – egymás között le vannak osztva a területek, és

egyik nagykutya se piszkál bele a másik territóriumába. Bár egyes jelek azt mutatják, hogy a Simicska–Nyerges-érdekeltségek által bérelt állami földek esetében elindult a bandaháború.

De a legnagyobb mogulok, akiknek az államtól bérelt hatalmas területeit nem is adják el, azok azt hiszem a nagy bizniszt, a mintagazdasági és integrátori státust „zsugázták le” maguknak. Az ezekre vonatkozó kormányrendelet kiválasztási kritériumai számomra teljesen világosan mutatnak, rájuk lettek szabva. De vajon milyen minták lesznek ezek a több tízezer hektáros gigabirtokok a kis és közepes családi gazdaságok számára?

– Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke, fideszes országgyűlési képviselő tavaly decemberben kezdeményezte, hogy a hosszabb távra kötött bérleti szerződések esetén az új földtulajdonosok megemelhessék a bérleti díjakat.

– Egészen addig nem tartották alacsonynak a földbérleti díjakat az urak, amíg azt nekik kellett fizetniük az államnak. Addig senkit se zavart, hogy 580 forintot kell fizetni aranykoronánként, amíg ezt a haverok fizették a közös kasszába. Most, hogy tulajdonosok lettek, s földjeiket esetleg más bérli még évekig, mindjárt arcpirítóan alacsonynak tartják ezt az összeget.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Nem érzi, hogy egyfajta Don Quijote-ként vívja szélmalomharcát? Mire számít, mit tud elérni egy újabb jelentéssel?

– Most semmit. De szentül hiszem, hogy a világban a jó és a rossz is végső soron összeadódik.

Van, hogy nem látszik semmi, aztán egyszer csak leszakad az ég.

A célom elsősorban az, hogy az utókornak tényszerűen rögzítsem a történéseket. Ez alapján tudom majd feketén-fehéren kimutatni például azt, amit most még csak sejtek, hogy zömében a földbérleti pályázatok nyertesei licitáltak a földekre, s váltak tulajdonossá. A korábbi jelentésekben ott vannak a földbérleti pályázatok anomáliái, az aránytalanságok, az igazságtalanságok: akit száz év múlva érdekelni fog, hogyan történt az ország kifosztása, az én munkáim alapján tán világosabban látja majd az összefüggéseket.

– Ön már évekkel ezelőtt jelezte, lesz majd egy törvény, amely a haveri bérlőket segíti nagyobb földterületekhez. Akkor mindenki hevesen tiltakozott, s lám, mégis törvénnyé lett az állami földek kiárusítása. Érez elégtételt?

– Nem öröm, hogy igazam lett. Az pedig egyenesen fáj, hogy nem tudom elhárítani a rosszat, amelyet előre látok.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető