Később ezek az ügyletek folytatódtak, további vagyont mentett ki fizetség nélkül a másik cégébe. A Mediterrán Fészek Kft. tulajdonába került, ki nem fizetett vagyontárgyakat L. Gábor 2011-ben továbbadta más, szintén az ő ügyvezetése alatt álló cégeknek. Összesen
890 millió forintnyi értéket vont el így a hitelezők elől.
Pénteken éppen L. Gábor üzlettársát, Cs. Attilát hallgatta ki – tanúként a bíróság.
 |
Az egyik szegedi társasház, ahonnan ki akarják tenni a lakókat Fotó: népszabadság-archív
Népszabadság/archív |
A cégiratok szerint a kérdéses időpontban Cs. Attila volt, legalább névleg a Mediterrán Fészek Kft. ügyvezetője – a csaló adásvételt ügyvezetőként mégis L. Gábor írta alá. Cs. Attila emlékezete nagyon elhomályosult az eltelt évek alatt.
Csak arra emlékezett pontosan, hogy L. Gábor mindent megtett a nehéz helyzetbe levő cégek megmentéséért. Az ügyésznő meg is jegyezte: arra már nem emlékszik, hogy akkor éppen ő volt az ügyvezető, arra pedig kiválóan, mennyire küzdött L. Gábor a cégekért. Cs. Attila azt felelte, egy szobában dolgoztak.
Arra viszont megint nem emlékezett a tanú, hogy volt egy panamai offshore cég meg egy szlovák cég, szintén L. Gábor tulajdonában, de mindkettőnek Cs. Attila volt a magyarországi kézbesítési megbízottja. Ha az okiratok szerint kézbesítési megbízott volt is, ő biztosan nem vett át ezektől a cégektől semmilyen küldeményt.
A következő tanú egy könyvvizsgáló volt, aki arról számolt be, hogy L. Gábor cégeinél igen nagy zavar volt a könyvelésben, három különböző mérleg is készült, 30-40 milliós alvállalkozói számlák hiányoztak.
Nem múlt el a kilakoltatásveszély
A pénteki tárgyaláson megjelent Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője is – ez a cég képviseli azoknak a lakóknak egy részét, akik évek óta tárgyalásban állnak a Raiffeisen Bankkal. Azokról a társasházi lakókról van szó, akik az L. Gábor érdekeltségi körébe tartozó társaságoktól vásároltak ingatlanokat,
ám ezek a cégek a vételárat nem utalták át a keretjelzálogjogot bejegyeztető Raiffeisen Banknak, amely utóbb kilakoltatással fenyegette meg a lakástulajdonosokat.
Szabó az újságíróknak elmondta: tudomása szerint a bank 250 millió forintot követel L. Gábortól, aki 170 milliónyi értéket ajánlott fel, de ajánlatát a pénzintézet elutasította. Szabó azt kérte a banktól, fogadja el L. Gábor ajánlatát, csökkentse azzal a követelését, a lakástulajdonosok pedig összeszedik a lakásonként így már 2-3 millió forintra rúgó pluszpénzt.
Murányi Ákos, a Raiffeisen Bank szóvivője, aki szintén jelen volt L. Gábor tárgyalásán, azt mondta: a számadatok üzleti titkot képeznek, és L. Gábor nem készpénzben, hanem az érdekeltségeiben lévő vagyontárgyakkal fizetne. Egyelőre egyetlen lakót sem fenyeget közeli kilakoltatás, mert van egy olyan csoport, amelynek az ügyében majd csak januárban hoz jogerős ítéletet a Szegedi Ítélőtábla.
Szabó Bálint arra figyelmeztetett: előfordulhat, hogy a perben lefoglalják a vállalkozó vagyontárgyait, de azokból nem azt a pénzt fedezik, amit a bank követel, hanem az adóhivatalba be nem fizetett közterheket.
