A paksi hitelszerződés be fog kerülni a parlament elé – legalábbis ezt állítja a kormány (először Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tett ilyen ígéretet idén februárban, majd Németh Lászlóné fejlesztési és Varga Mihály gazdasági miniszter többször, írásban is megerősítette), és ezt hangsúlyozta Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára is hétfőn, az Országgyűlésben.

Fónagy Szél Bernadett LMP-képviselőnek a titokban aláírt hitelszerződéssel kapcsolatos kormányzati magatartást bíráló napirend előtti felszólalására reagált. Perceken keresztül a paksi bővítést támogató szokásos érveket sorolta, majd odalépett hozzá Szjjártó Péter külgazdasági államtitkár, és a kezébe nyomott egy papírt – Fónagy erről olvasta föl a hitelszerződés parlamenti megtárgyalására vonatkozó mondatot.

Szijjártó sokat tud a szerződés ügyeiről: a közelmúltban ő erősítette meg először, hogy az ismeretlen tartalmú (egy rövid ideig csak tervezet formájában, orosz nyelven, az interneten olvasható) kontraktust magyar részről már aláírták. Ami a dokumentumból kiderült, az magyar szempontból nem igazán előnyös: a 4,5-4,95 százalékos kamat valamivel alacsonyabb ugyan, mint a mostanában eladott magyar államkötvényeké, ugyanakkor az összesen 31 éves hitelperiódus alatt a teljes árfolyamkockázatot a magyar fél viseli, és az egyéb feltételek sem Magyarországnak kedveznek. Ha valamilyen okból nem tudjuk fizetni a kölcsönt, az súlyos következményekkel jár (180 napos nem fizetés esetén az orosz bank egy összegben lehívhatja a teljes magyar tartozást, ami azonnali államcsődöt eredményezhet), ha azonban Oroszország nem folyósítja az aktuális hitelrészletet, az semmilyen retorziót nem von maga után.

Márpedig az egyre inkább elszigetelődő, az ukrán konfliktust követő szankciók miatt esetleg az európai energiapiacról is kiszoruló, tőkekivonástól és recessziótól sújtott ország finanszírozási képessége kétséges: szakértők szerint könnyen előállhat az a helyzet, hogy az orosz fél nem fizetése miatt menet közben elakad az építkezés, a hitelt viszont a tízévesre becsült építési időszak lejárta után akkor is törleszteni kell, ha a felépíteni tervezett reaktor még nincs készen, és egyáltalán nem termel áramot.

Hogy mely fázisban és milyen formában kívánja a kormány a parlament elé vinni a hitelszerződés ügyét, arról a hétfői ülésnapon nem esett szó. Varga Mihály korábbi leveleiből ugyanakkor az olvasható ki, hogy a hitelről egy kormányközi megállapodás születik (vagy született), amiről a parlamentet – ugyanúgy, mint az orosz–magyar nukleáris együttműködési megállapodásról –utólag tájékoztatják, és a képviselők csak a végleges szöveg elfogadásáról vagy elutasításáról dönthetnek, a módosítás lehetősége nélkül. Ez Szél Bernadett szerint azt jelenti, hogy a tízmilliárd eurós kölcsönről az érdemi döntést nem a magyar Országgyűlésben, hanem valahol Oroszországban hozták meg, ugyanúgy, ahogyan a tervezett beruházás összes további részletkérdéséről is.

A képviselő lapunknak azt mondta: egyre inkább úgy látja, hogy a kormány azért nem ad tájékoztatást a hitelfelvétellel és a projekt jövőjével kapcsolatban, mert a kormánytagoknak sincs sokkal több információjuk, mint az Országgyűlés tagjainak vagy a közvéleménynek: az új momentumok mindig az orosz sajtóban jelennek meg, a magyar kormányt is kész helyzet elé állítva, és az eseményeket láthatóan Moszkvából irányítják. Az ellenzéki politikus most közérdekű adatkéréssel próbálja rászorítani a kormányt a szerződés hivatalos magyar fordításának kiadására.