A mai pedagógussztrájk napján jelentette meg harmadik nyílt levelét a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete. Ők robbantották ki idén januárban a tanári elégedetlenségi mozgalmat, s most idejét érezték annak, hogy összefoglalják, mi történt, merre tartanak a dolgok, bíznak-e még a változásban.
– Szeretünk tanítani – különösen akkor, ha támogató környezeti feltételek között végezhetjük munkánkat. Sokat dolgozunk, amit talán bizonyítanak iskolánk eddigi eredményei is. Első levelünk közel fél évvel ezelőtt, számos korábbi, a fenntartóhoz és üzemeltetőhöz eljuttatott, érdemi válasz nélkül maradt jelzés, sok szakmai vita után született meg. Hangot kellett adnunk félelmeinknek és rossz tapasztalatainknak: nem nézhettük tovább tétlenül az oktatási rendszer egészének, munkánk hatékonyságának romlását – írják.
Tüntetés február 3-án Miskolcon az oktatási rendszer megváltoztatásáért Veres Viktor / Népszabadság |
Elégedetlenségük főként abból fakadt, hogy az adminisztrációs terhek elvették az időt a tanulókért végzett munkától, az életpályamodell igazságtalan bevezetése, bérfeszültségeket okozó hatása pedig megingatta a tanárok lelkesedését. Ugyanakkor a működtetés és irányítás terén rengeteg hiányosság és sok értelmetlen feladat jelent meg, sokat romlott az iskolaépületek állaga, a tanulók versenyeit nem finanszírozta a fenntartó, három éven át egyetlen sportszert, tanszert, könyvtári könyvet nem kaptak, egyéb fejlesztésről pedig még beszélni sem lehetett. Mindez visszahatott a gyerekekre, akiket ennek a rendszernek ki kellene szolgálnia, hogy a tanulást ne feldolgozhatatlan adattömegnek, nyűgnek lássák, hanem élményekkel teli intellektuális kihívásnak, ahol kudarcok helyett sikereket érnek el, s a fáradtság jóleső érzés, nem pedig pszichés elváltozások okozója.