Szilvásy az ügy kapcsán emlékeztetett rá, hogy akkor bocsánatkérésre szólította fel Rogánt, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy hasonló kijelentések miatt nyert már személyiségi jogi pert például a Magyar Nemzettel szemben is. Nem ismerte ugyanis Portikot, és így soha, semmilyen megbízást nem adott neki – hangoztatta most lapunknak is az egykori miniszter.
Rogán azonban nem kért bocsánatot, ezért Szilvásy személyiségi jogi pert kezdeményezett ellene. Ugyanezt tette Németh Szilárd esetében is, aki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnökeként nem sokkal később hasonló állításokat fogalmazott meg az egyik kereskedelmi televízióban. A mostani verdikt szerint mindkettejüknek fizetniük kell.
Azt különben Szilvásy nem vitatta, hogy Portik közvetítő útján még 2008-ban üzente: korrupt rendőri vezetőkre vonatkozó adatok vannak a birtokában. Ám nem kereste vele a kapcsolatot, hanem csak Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjét kérte, hogy nézzenek utána, hátha lehet a dologban valami. Laborc ezután személyesen találkozott Portikkal, de – bár az ügyet a nemzetbiztonsági bizottság is vizsgálta – a megbeszélésről máig keveset tudni. Ami viszont valószínű: ott sok használható információ aligha hangzott el.
Budai Gyula még 2010 végén állította, hogy őt 2008 és 2010 májusa közötti lehallgatták, és e mögött Szilvásy állhat. A volt elszámoltatási kormánybiztos azt mondta, hogy a Benedek Fülöp korábbi földművelésügyi államtitkár ellen folytatott eljárásban kerültek elő olyan iratok, amelyek a megfigyelésére, illetve telefonjának lehallgatására utalhatnak.
Szilvásy 2009 tavaszától már a Nemzeti vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai főigazgatója volt, miközben Budai szerint a megfigyelése éppen akkor „gyorsult fel”. Ezt azzal magyarázta, hogy a volt miniszternek megvoltak a titkosszolgálati kapcsolatai. Állítását azonban Budai soha nem tudta bizonyítani, így öt év után pert vesztett, és félmilliót fizethet.
Az egykori titokminiszter ellen egyébként több büntetőeljárást is kezdeményeztek, például az UD Zrt.-ügyben személyes adatokkal való visszaéléssel vádolták, de belekeverték egy facsemete-vásárlási históriába is. Eddig mindannyiszor felmentették, de kémkedés miatt – a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi főigazgatójával együtt – végrehajtható szabadságvesztéssel sújtották. A másodfokú bíróság azonban az ítéletet megsemmisítette, és az első fokot új eljárásra utasította. Az idén valószínűleg megszületik az újabb verdikt is.
