Nem kérnek a hozott szülésznőből
Az új szisztéma bevezetése mellett többek között azzal érveltek, a megfelelő szülésznői ellátás kevesebb rutinbeavatkozással jár, és olcsóbb is lesz.
Ez utóbbit sokan vitatják, hiszen a júliustól induló hazai rendszerben éppen azért, mert az orvos továbbra sem hagyható ki a folyamatból (ő írja a receptet, állapítja meg a terhességet, felügyeli a szülést, pecsételi a zárójelentést), vélhetőleg a baba megszületésével járó hálapénz sem lesz kisebb. S bár vannak már olyan szülésznők, akik az új szabályozás adta lehetőséggel élve magánrendelő megnyitására készülnek, a többség egyelőre marad a hagyományos rendszernél, és továbbra is az orvos praxisának segítőjeként vállalja a terhesek gondozását.
A lapunknak nyilatkozó szülésznők azt mondták: keresni az orvos mellett is tudnak, és a felelősség is közös marad. Vagyis az esetleges szülészeti műhibaperekben nem kell egyedül vállalniuk a felelősséget. A szülésznők óvatossága abból a szempontból bizonyosan nem alaptalan, hogy míg a magánpraxist gyakorló orvosokat úgynevezett önkéntes segítőként gond nélkül befogadják a kórházak, amikor elérkezik páciensük szülési ideje, addig az ugyanilyen státusú szülésznőket – éppen a műhibaper kockázata miatt – nemigen engedik be a szülőszobára. Ők egyelőre csak úgy juthatnak be egy-egy kórház szülőszobájába, ha alkalmazottként is ott dolgoznak.
A fővárosban lévő Róbert Károly magánklinikán 300 ezer forintért lehet megvásárolni a választott szülésznős szülést (250 000 akkor, ha nem választ szülésznőt, hanem az ügyeletes szülésznő van jelen). Lantos Gabriella, az intézmény igazgatója azt mondta: ebben az esetben a választott szülésznő az ügyeletes orvos jelenlétében vezeti le a szülést. Az orvos vizsgálja meg a felvételre érkező szülőnőt, és probléma esetén ott van a szülésnél is. Hiszen a szülésznő sem a felvételi státuszt, sem a zárójelentést nem írhatja meg.
A Róbert Károly klinikán már most van önálló vizsgálóhelyiségük és szobájuk a szülésznőknek. Így az új szabály miatt nincs szükség különösebb változtatásra. Kérdésünkre, hogy hozzájuk mehet-e úgy szülni valaki, hogy magával viszi a saját, választott szülésznőjét, Lantos Gabriella egyértelmű nemmel válaszolt. Hozzátette: náluk olyan szülésznővel lehet világra hozni a kisbabát, aki egyébként is alkalmazottja a magánklinikának. Ehhez azért ragaszkodnak, mert az intézet felelősségbiztosítása csak a saját dolgozóinak munkájára terjed ki. A szülészetben egy balszerencsés helyzetben komoly perek alakulhatnak ki: az egyik állami kórház ellen nemrégiben ítéltek meg 80 millió forintot meghaladó kártérítést. Így akinek nincs megfelelő felelősségbiztosítása, amit legalább 50millió forintban határoznak meg, a Róbert Károly magánklinikán nem csinálhat semmit.
Ami az állami szektort illeti: a szak államtitkárság szerint több hazai kórházban (így például a salgótarjániban, a Szent Istvánban, a dél-pestiben) is vezetnek a szülésznők önállóan szülést. A dél-pesti kórházban hét évvel ezelőtt Csákány M. György, az akkori osztályvezető főorvos harcolta ki a szülésznőknek ezt a jogot. Lapunknak azt mondta: az állami okleveles szakembereknek további féléves belső szakmai képzésen kellett részt venniük, és csak azután végezhették el önállóan a feladatot. A főorvos szerint annak idején ott is lassan, óvatosan indult a rendszer, de aztán belejöttek.
