A 29. születésnapját ünneplő Erdélyi András azt mondta, felemás érzések kavarognak benne, mert a vasárnapi boltbezárást egyrészt jó ötletnek tartja, a családok más közös programok után nézhetnek. De azt is látja, hogy a társadalom a hétvégi vásárlásra rendezkedett be, és a nagy üzletekben sok ember el fogja veszíteni a munkáját. Ez túl nagy árnak tűnik azért, hogy nyugodtabb legyen a vasárnap. – Hál’ istennek, nem nekem kell eldöntenem, hogy mi legyen – mondta a fiatal közgazdász a budakeszi Tesco előtt.
Verebélyi Andrea könyvelő szintén egy jellemző magyar szokásra hívta fel a figyelmet: van úgy, hogy hirtelen, mondjuk vasárnap kora délután kell a pelenka vagy a macskatáp, és kényelmes beugrani az autóba, elugrani a boltba. – Miért kell most rákényszeríteni az emberekre egy másfajta vásárlási rendet? – kérdezett vissza az ifjú hölgy. Egy másik fiatalasszony a kilenc hónapos babájával és férjével érkezett vasárnap a budaörsi Ikeába. Arról beszélt, amikor Ausztriában azon tanakodnak, hogy 140 millió euróval lehetne növelni a bevételeket a hétvégi nyitva tartással, akkor Magyarország miért akar megint szembemenni a világgal.
Ha egy kapu nyitva van, miért kell bezárni? Miért akar a kormány mindenbe beleszólni? A férj, Kelemen István marketingkoordinátor szintén a megszokásokra hívta fel a figyelmet. – Amikor nemrég abbahagyták a tévében egy celebműsor miatt a Szulejmán című népszerű tévésorozatot, felháborodott nézők ezrei jelentkeztek. Amit egyszer megszoktunk, miért kellene felsőbb parancsra egyszer csak elhagynunk? Ezt egyáltalán nem gondolták át – mondta.
|
Ha egy kapu nyitva van, miért kell bezárni?
Teknős Miklós / Népszabadság |
Mások is beszéltek a megszokások erejéről. Egy középkorú úr megemlítette, amikor régen nem volt tévéadás hétfőn, az is a társadalmi szokások része volt. Hozzátette: ha most újra bevezetnék, előidézhetnének vele egy új bébiboomot. De megfontolás tárgyává tette, hogy beírjuk-e az újságba, mert Orbánék megcsinálják. A budapesti II. kerületben élő Kiss József három kisgyermekével (2-4-6 évesek) indult vasárnap vásárolni. A legnagyobb csemete örömmel kiáltott fel, amikor megkérdeztük, milyen családi programot javasolna a vásárlás helyett.
– A krokodilos játszóházba kéne menni! – vágta rá a kislány. Szülei higgadtan reagáltak: ha bezárják az üzleteket vasárnap, akkor sem dől össze a világ. Majd megoldják, ha odaérünk. – Abnormális, hogy egy állam ilyen szinten beleszóljon az életünkbe – fakadt ki dühösen Baráth Eszter az Auchan előtt.
– Nem az a cél, hogy kiszámítható, normális országban éljünk, valami barom minden hónapban kitalál valamit, és úgy politizálnak a milliárdjaik mögül, hogy fogalmuk sincs a magyar átlagember küzdelmeiről. Amúgy lassan tényleg bezárhatnak a nagy boltok, mert nem lesz, aki vásároljon bennük. Mindenki maradjon otthon a fűtetlen lakásában, ne akarjon fölöslegesen autókázni, ha nincs neki megyei matricája. Nekem ez jut az eszembe az ötleteikről. Aminek lényege, hogy a haverokat megint helyzetbe akarják hozni – mondta.
