A program célja, hogy a pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódó minősítési és szaktanácsadói rendszert kialakítsa, a későbbiekben pedig ezek az innovatív pedagógusok segíthetik majd az oktatási intézmények fejlesztéseit, egymástól tanulását, tudásmegosztását. A kiválasztásnál a feladatra való alkalmasság és az együttműködési szándék mellett azt is igyekeztek figyelembe venni, hogy az ország minden részéről és intézménytípusából kerüljenek jelentkezők a csapatba: így az elit középiskolák tanárai éppúgy résztvevők, mint az újító szemléletű óvodapedagógusok, általános iskolai tanítók, tanárok vagy a szakmai szolgáltatás területén dolgozók.
Az innovatív kategória ötletgazdái szerint a jelenlegi struktúrában a felfelé lépkedés grádicsai – gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, illetve kutatótanár – nem kellően érzékenyek az aktuális teljesítményre, csak a korábban elért eredményekre. Egyes feltételek pedig (így például a szakvizsga vagy doktori cím) sok felkészült és a mindennapos fejlesztésekben aktív pedagógus előrelépését korlátozza, miközben éppen azt kellene ösztönözni, lehetővé tenni és elismerni, hogy tudásukat megosszák. Ezt a merev rendszert próbálja finomítani az uniós projekt.
|
Ezerkétszáz pedagógus dolgozik az életpályamodell jobbításán
Kurucz Árpád |
Tanári elit
– Párhuzamosan futnak uniós projektek egy közös pályamodell kialakításának céljával – mondja Hámori Veronika, a csúcselithez tartozó Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. Legfontosabb feladata az innovatív pedagógusoknak szerinte most a mester és kutatótanári kategóriába kerülés részleteinek kidolgozása, hiszen ennek egyelőre nincs egzakt feltételrendszere. A pedagógus-életpálya legmagasabb – így a legjobban fizetett – kategóriáiba kerülés minősítési rendszerének kidolgozása, a pedagógusok értékelése módszertanának megalkotása – mondja – tudományos kutatói tevékenység.
Hámori Veronika közli: számos olyan momentuma van e munkának, amikor érzékeny személyes adatokkal kell dolgozniuk, erre szolgál a titoktartási szerződés, ami kutatási projektek esetében általánosnak mondható.
Honorálás
Az „innovatívak” a következő hónapokban kidolgozzák a minősítési rendszer még hiányzó elemeit, s önmagában progresszív, hogy ez ilyen széles szakmai kör fejlesztésbe történő bevonásával történik, nem pedig néhány minisztériumi íróasztal mögött ötletelnek. Ettől is várható, hogy életszerű, kevésbé merev, nyitottabb rendszert dolgoznak ki – tudtuk meg.
A többletmunkát a projekt úgy honorálja, hogy a résztvevők számára ez a tevékenység jelenti a minősítési eljárásban való – díjmentes – részvételt, valamint azok a pedagógusok, akik eredményesen vesznek majd részt ebben a munkában, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló rendelet szerint léphetnek magasabb (mesterpedagógus, illetve kutatótanár) fokozatba 2016. január 1-jétől.
Más fokozatba kerülhetnek
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a pilot programba bevont pedagógusok az elmúlt években tevékeny részesei voltak egyéni, helyi vagy országos köznevelési fejlesztéseknek, aktív szerepet vállaltak a gyermekek, tanulók fejlesztésében, eszközeik, módszereik hozzájárultak a nevelés, oktatás színvonalának növeléséhez.
– A kutatás eredményeként azok a résztvevők, akik véleményükkel, javaslataikkal hozzájárulnak a pedagógusminősítési rendszer eszközeinek továbbfejlesztéséhez; elkészítik és valamennyi pedagógus számára hozzáférhetővé teszik elektronikus portfóliójukat; öt évre szóló innovációs munkatervben rögzítik egyéni szakmai vállalásaikat, 2016. január elsejével mesterpedagógus vagy kutatótanár fokozatba kerülhetnek – írják lapunknak írott válaszukban.
