Portik ellen nem indult eljárás, a Rogán-ügyet vizsgálják
Az ügyészség elutasította a Portik Tamás ellen hamis vád miatt tett feljelentést. A Rogán Antal elleni vesztegetési gyanút vizsgálják.
Tényi István szokásához híven feljelentést tett hamis tanúzás, illetve hivatali vesztegetés elfogadása miatt, miután a Rogán Antal és Juhász Péter közti személyiségi jogi perben tanúként kihallgatott Portik Tamás azt vallotta: tízmillió forintnyi eurót adott át Habony Árpád nagynénje, Pápa Marianne nevében Rogánnak.
Sőt Tényi egyszerre két feljelentést fogalmazott meg. Az elsőt a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával (formailag ismeretlen tettes, valójában Rogán ellen), egy másikat a Budapesti Nyomozó Ügyészségen hamis tanúzásért (szintén ismeretlen elkövetővel szemben, bár a kérdéses bűncselekményt ez esetben csakis Portik követhette el).
A Központi Nyomozó Főügyészség június 23-án vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt feljelentés-kiegészítést rendelt el. Ennek első határideje pénteken jár le, de egyszer 15 nappal meghosszabbítható – közölte lapunkkal Simon Richárd szóvivő. A főügyészség ezután dönt a – Rogán elleni – nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról. Ezzel szemben a Budapesti Nyomozó Főügyészség Tényi hamis tanúzás miatt tett feljelentését hamis váddá minősítette át, majd elutasította.
Tényi feljelentése alapján az ügyészség leírta, mit állított a polgári bíróság előtt tanúként kihallgatott (gyilkosságra felbujtásért egy ügyben jogerősen 15 év szabadságvesztésre ítélt) Portik a volt belvárosi polgármesterről, aki épp azért perelte be az Együtt alelnökét, mert az bűnözőnek nevezte. Rogán ügyvédje egyébként korábban közölte: a per lezárulta után – amikor erre lehetősége lesz – hamis tanúzás miatt feljelenti Portikot.
|
Portik Tamás nem járult hozzá, hogy a bíróságon felvétel készüljön róla. Ezért amerikai mintára tárgyalótermi rajzon mutatjuk be meghallgatását, amelyen meghiúsult a szembesítése Rogán Antallal
Marabu rajza / Népszabadság |
Mindezek után a nyomozó ügyészség leszögezte, hogy Tényi beadványa alapján – az abban foglaltakkal ellentétben – a hamis vád és nem a hamis tanúzás bűntettének lehetőségét kell vizsgálni. Csakhogy nem most: a büntető törvénykönyv alapján, „ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható".
A lényeg az, hogy ha bíróság előtt vádol valaki mást hamisan, a per végéig nem indulhat ellene eljárás, és akkor is csak úgy, ha a bíró vagy az ügyész feljelentést tesz. Tényi tehát nem is tehetett volna bejelentést ebben az ügyben. A másik feljelentése alapján azonban a Központi Nyomozó Főügyészségen nyomozás indult, amely még folyamatban van. „Tekintettel arra, hogy az alapügyben eljáró hatóság hamis vád bűntette miatt feljelentést nem tett, büntetőeljárás jelenleg nem indítható" Portik ellen – közölte az ügyészség.
Hamis vád vagy hamis tanúzás?
Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés súlyosabb, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul, és kettőtől nyolc évig terjed, ha amiatt elítélik. Hamis tanúzást az követ el, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz. Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki polgári ügyben teszi ugyanezt – mint elvileg Portik –, három évig terjedő szabadságvesztést kaphat.
