Az élelmiszer-nélkülözés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 550 ezer gyermek több mint egyharmadát érinti – olvasható abban a friss tanulmányban, amit a Kiemelt Gyerekesély Program munkatársai, Husz Ildikó szociológus és Marozsán Csilla szociálpolitikus készített. A 17 leghátrányosabb helyzetű kistérség 4400 gyermekes családjában végzett kérdőíves felmérés szerint a megkérdezettek 26 százalékának nem jut elég pénze élelmiszer-vásárlásra.

A minőségi étkezés hiányáról az a tapasztalat, hogy a szegény családokban általában szénhidrátokat visznek be vitaminok, fehérjék, rostok helyett, jórészt krumpli- és tésztaalapú ételeket fogyasztanak sok kenyérrel. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy a gyerekek nem eszik meg az általuk nem ismert zöldségeket, gyümölcsöket, ételeket, és ez a közétkeztetés számára előírt menük összeállításánál is problémát okoz.

A kutatók azt tűzték ki fő célul, hogy értékeljék a nyári közétkeztetési rendszer működését. Az iskolai szünetekre ugyanis nem jár automatikusan a közétkeztetés a rászorulóknak. Mint írták, „a leginkább megnyugtató az lenne, ha minden év közben ellátott, rászoruló gyermek nyáron is kaphatna ebédet, mégpedig normatíva alapján, csakúgy, mint iskolaidőben – ez azonban a jelenlegi forrás ötszörösét igényelné".

Nyári időszakban a rászoruló gyerekek napi egyszeri melegétkeztetésére 2002-től kezdve az önkormányzatok igényelhetnek forrást – 2009 óta évi 2,4 milliárd forintos keretből –, ami minden esztendőben miniszteri rendeletekben meghatározott módon kerül felosztásra. 2013-ban a hátrányos helyzetű falvaknak csak a fele kért és kapott támogatást. A tanulmány szerzői szerint a leghátrányosabb helyzetű településeket kellene még kedvezőbb helyzetbe hozni. „Ehhez garantálni kellene, hogy az ilyen településekről érkező igények 100 százaléka kapjon támogatást, még akkor is, ha az önkormányzat nem vállal önerőt."