Az új házszabály szerint az ellenzéki összefogás kisebb pártjai úgy sem alakíthatnak önálló frakciót, hogy a szövetség más tagjainak csatlakozását elfogadják - közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közjogi Intézetének adjunktusa szerdán az MTI megkeresésére. Vértesy László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közjogi Intézetének adjunktusa úgy indokolt, hogy az új parlament megalakulásának napján hatályba lépő házszabály szerint országgyűlési képviselőcsoport alakítására a választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak; frakciót legalább öt képviselő hozhat létre.

Mint mondta, amelyik önálló pártlista átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de ötnél kevesebb képviselői helyhez jutott, a házszabály alapján kedvezményesen három fővel is megalakíthatja saját frakcióját. Ezt a rendelkezést azonban - hívta fel a figyelmet az adjunktus - csupán az önálló országos listát állító pártok esetében lehet alkalmazni, a múlt vasárnapi országgyűlési választásokon induló baloldali közös pártlista tekintetében nem.

Vértesy László közölte: azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki vagy a párt tagja, vagy párt jelöltjeként indult a választáson, vagy olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a frakció elfogadta.

A házszabály szerint a frakcióalakításhoz legalább öt képviselőnek vagy ugyanazon párt tagjának kell lennie, vagy ugyanazon párt jelöltjeként kellett a választásokon elindulnia - fejtette ki, megjegyezve, hogy egy frakcióhoz bárki csatlakozhat, de ekkor is szükséges az öt ugyanazon párthoz tartozó tag, azaz legfeljebb hatodikként léphet közéjük.

Vértesy László értékelése szerint frakcióalakításra a választás időpontjában ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak, ami kizárja annak lehetőségét is, hogy egyes mandátumot szerzett képviselők - a képviselőcsoportok megalakítását megelőzően - más pártba "átjelentkezzenek".

Az adjunktus elmondta, az MSZP-ből, az Együttből, a Demokratikus Koalícióból (DK), a Párbeszéd Magyarországért (PM) pártból és Magyar Liberális Pártból (MLP) álló baloldali szövetségnek csupán egyetlen jogi lehetősége van: közösen jogosultak a frakcióalakításra.

Ennek hiányában csupán az MSZP tud önállóan frakciót alakítani, így a DK négy képviselője, az Együtt három képviselője (mivel nem volt önálló az országos listájuk), a PM és az MLP egy-egy képviselője függetlenként kezdhetik meg a parlamenti munkát - közölte.

Vértesy László azt mondta, képviselőcsoport alakítása a pártok számára többletjogosultságokat jelent nem csak a parlamenti eszközök használatában, de a politikai befolyás tekintetében is, továbbá gazdálkodási kérdéseket is érint.

Óvatosabban fogalmazott kérdésünkre ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd, alkotmányjogász. Szerinte a házszabályból nem következik egyértelműen, hogy az Együtt-PM vagy a DK egy képviselővel kiegészülve ne hozhatna létre önálló frakciót.

A képviselőcsoport megalakításáról szóló rendelkezések között ugyanis szerepel, hogy függetlenné vált képviselő bárhová csatlakozhat, ha őt befogadják. Fodor Gábor – aki e tekintetben kulcsfigura lehet –, illetve a PM-es Szabó Tímea pedig szerinte független képviselő lesz.

Szoboszlai György választási szakértő ennél is kiterjesztőbben értelmezi a házszabályt. Határozott álláspontja, hogy a frakcióalakítás szempontjából ugyanazon párthoz tartozónak lehet tekintetni mindazokat, akik egy pártszövetség jelöltjeként kerültek be a parlamentbe. Ebből pedig az következik, hogy ők tetszőleges formációban alakíthatnak frakciót, ha legalább öten készek egy közös képviselőcsoportba ülni. Egyetlen korlát: több képviselőcsoport biztosan nem lehetne, mint ahány szervezet együtt indult.

Jelezte ugyanakkor, hogy a házszabály e tekintetben jogbizonytalanságot okoz, hiszen azt tartalmazza, hogy frakció létrehozására az „ugyanazon párthoz (...) tartozó képviselők jogosultak". Ezzel szemben Vértesy is úgy véli, hogy a kormányváltók szövetsége közösen alakíthatna képviselőcsoportot, ami ugyancsak ellentétes a házszabály írott betűivel. De ha ez igaz, semmi nem mond ellen annak az érvelésnek, hogy az ötök közül ketten vagy hárman is megtehetik ugyanezt.

A házszabálynak egyébként az a pontja is nehezen értelmezhető, amely szerint az „olyan független, illetve függetlenné vált" képviselőt kell az adott párt tagjának tekinteni, „akinek a csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta". Csakhogy ez a passzus a frakcióalakításról rendelkezik, tehát formálisan még nem léteznek azok képviselőcsoportok, amelyek bárkinek a csatlakozásról dönthetnének.

Szoboszlai szerint emiatt sem lehet kizárni, hogy egy frakció hivatalos megalakulása előtt a képviselők – a házszabályi rendelkezések szabta kereteken belül – maguk határozzanak arról, kivel kívánnak közösen képviselőcsoportot alakítani.

A frakció alakítása egyébként több szempontból is fontos lehet, hiszen a képviselőcsoportok a függetlenekhez képest több felszólalási lehetőséghez jutnak, nagyobb eséllyel kapnak bizottsági helyeket, ugyanakkor anyagi támogatásban részesülnek.