Nem meglepő, hogy a mostani bírósági döntést az esztergomi Fidesz igyekezett azonnal politikai síkra terelni. György Róbert, (a Meggyes Tamás háttérbe szorítása után újraszervezett kormánypárt helyi elnöke) közleményben reagált: szerinte „az újabb adósságrendezés a Tétényi Éva által felelőtlenül elindított első eljárásnál is súlyosabb károkat okozhat a város gazdaságának, és alapjaiban szüntetheti meg mindennemű fejlesztés lehetőségét az elkövetkezendő években. Ezt a „luxust” az előző adósságrendezés miatt évekig nélkülöző Esztergom és a benne élők nem engedhetik meg maguknak még egyszer” – fogalmazott György Róbert.
A fideszes politikus reakciója kissé eltúlzott. A város ugyanis jelenleg fizetőképes, az állami adósságátvállalás eredményeként megszűnt a 26 milliárdos adósságállománya, sőt felszabadult a korábban zárolt Esztergomért kötvény 1,2 milliárdos kerete is, azaz az önkormányzat most gond nélkül ki tudná fizetni a Giegler Kft.-nek járó vételárrészletet. Sőt áprilisban meg is szavazta a jobboldali többségű képviselő-testület, hogy a tavalyról fennmaradt összegből utaljanak át 214 milliót a cégnek. 72 milliót azonban továbbra is visszatartottak.
– Nem véletlen, hogy itt megálltunk – szögezte le érdeklődésünkre Tétényi Éva. – A helyzet az, hogy a város 2010 szeptembere óta úgynevezett szavatossági perben áll a Giegler Kft.-vel. Álláspontunk szerint a mélygarázs kivitelezése során számos hibát követtek el, ezek pedig a szakértői vélemények alapján 364 millió forinttal csökkentették a létesítmény értékét. A visszatartott 72 millió, plusz az idén szeptember 30-án esedékes utolsó 292 milliós részlet ki is adja ezt az összeget. Attól tartunk, hogy ha átutalnánk a még hátralévő 364 milliót, soha többé nem látnánk viszont ezt a pénzt. Félő, hogyha a bíróság a szavatossági perben utóbb nekünk adna igazat, nem tudnánk visszaszerezni egy kis kft.-től több százmillió forintot.
A polgármester – az önkormányzat nevében – fellebbezést nyújtott be a Tatabányai Törvényszék végzése ellen. Jórészt azzal érvelt, hogy adósságrendezési eljárás csak olyan önkormányzat ellen indítható, amely fizetésképtelen. Esztergom viszont jelenleg tudna fizetni, csak nem akar. Mégsem zárható ki, hogy a május 29-i képviselőtestületi ülésen a fideszes többség úgy dönt – elkerülendő az újabb adósságrendezési procedúrát –, utalják át a teljes összeget a Giegler Kft.-nek. Steindl Balázs fideszes frakcióvezető legalábbis az áprilisi testületi ülésen azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak nincs jogi lehetősége kibújni a fizetési kötelezettség alól, hiszen a 2010-es adósságrendezési eljárásban – amit jogerős bírósági ítélet szentesített – vállalta, hogy megtéríti a mélygarázs teljes vételárát. Tétényi Éva ezzel kapcsolatban megjegyezte: négy évvel ezelőtt hiába érvelt amellett, hogy a mélygarázsügyet az adósságrendezésnél sorolják a vitatott tételek közé, a fideszes többség nem támogatta a javaslatát. „Pedig akkor már folyt a szavatossági per a Gieg ler Kft. ellen, így joggal bízhattunk benne, hogy a végösszeg 364 millióval kisebb lesz. Arra nyilván senki nem számított, hogy mostanra még az elsőfokú ítéletig sem jutunk el” – tette hozzá a polgármester.
A történet abszurditását fokozza, hogy a város egy olyan létesítmény miatt kényszerült jogi csatározásokra, amely jelenleg zárva van. A mélygarázs valójában az ártéren álló, félkész állapotban lévő, magánberuházásban megvalósuló Mária Valéria Hotel része. A torzóból eddig csak a háromszintes mélygarázst adták át, amely a tulajdonossá vált önkormányzat szerint jelenleg használhatatlan. A vásárlást Megygyes Tamás akkori polgármester kezdeményezte. Meggyes önkormányzati képviselőként ma is azt állítja: a városnak szüksége van a létesítményre, hiszen ha elkészülnek a szállodák, fellendül majd az idegenforgalom.
Gimesi Sándor, a Giegler Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a mélygarázzsal kapcsolatban megfogalmazott műszaki hibákat már kijavították, a létesítmény jelenlegi állapotában tökéletesen képes ellátni a funkcióját. Az áprilisi testületi ülésen elmondta, a kft. csak a jogos jussát követeli, lassan egy éve várnak a tavaly ősszel esedékes részletre. Hozzátette, kénytelen volt megindítani az adósságrendezési eljárást az önkormányzat ellen, mivel a polgármester nem ült vele tárgyalóasztalhoz.
Nyíri Attila MSZP-s városatya szerint a mélygarázs púp a település hátán, aránytalanul sokba kerül a fenntartása. Emlékeztetett: az ártéri területen lévő mélygarázst csak úgy lehet üzemeltetni, ha a folyamatosan működő szivattyúk átemelik a beszivárgó vizet a Dunába – ez havi 500–800 ezer forintba kerül. Tétényi Éva egyenesen úgy fogalmazott: a mélygarázs csak alacsony vízállás mellett használható. Reményre ad okot, hogy a felek egybehangzóan azt állítják: szeretnének peren kívül megegyezni a mélygarázsügyben. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy ezt az álláspontjukat már négy éve hangoztatják, a megállapodáshoz mégsem jutottak közelebb.
