Szerinte ezt az is indokolja, hogy a korkedvezményes nyugdíj tavaly megszűnt, így például a mozdonyvezetőknek, buszsofőröknek vagy kamionosoknak is 65 éves korukig kell dolgozni.
De ki szeretne olyan autóbusszal utazni, amelynek ilyen korú a vezetője?
– vetette fel a szakszervezeti aktivista. A sajtótájékoztató után más érdekvédelmi vezetők még folytatták a sort: ennyi idősen senki nem lehetne tűzoltó, rendőr, kommandós vagy éppen felsővezeték-szerelő sem.
Tavaly decemberben az idei évre szóló bérmegállapodás aláírásakor rögzítették a kormány és a munkaadók képviselőivel, hogy a tavaszi parlamenti ülésszak végéig a felek megegyeznek a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új rendszerről – emlékeztetett Kordás László, az akcióhoz csatlakozó Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ám szerinte a másik két oldalnál legfeljebb a tárgyalási hajlandóság volt meg, a megállapodás szándéka viszont hiányzott, így nem történt semmi.
|
A népszavazás is csak részleges megoldás
Teknős Miklós / Népszabadság |
Kordás úgy véli, erre válasz a mostani népszavazási kezdeményezés, ami megítélése szerint is csupán részleges megoldás. De egy sikeres referendum esetén sikerülhet elérni – fogalmazott –, hogy sokakat legalább ne a munkahelyükről vigyenek a temetőbe. Maga egyébként reméli, hogy a kérdés sokak érdeklődését felkelti, hiszen az „igen" válasz nemcsak az aktív munkavállalók, hanem a pillanatnyilag állástalanok, sőt a még tanuló fiatalok érdekeit is szolgálná. Számítanak egyébként más konföderációk és szervezetek közreműködésére is – tette hozzá.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, hogy a konföderáció elnöksége egyhangúan döntött az akcióhoz való csatlakozásról. Jelezte ugyanakkor, hogy
a nemek közötti esélyegyenlőség helyreállítását szolgálná, ha a férfiakat sem zárnák ki a nyugdíjkedvezményből.
Maga egyébként úgy látja, hogy ez a nyugdíjkasszát sem terhelné meg, mert egyre kevesebben rendelkeznek negyvenévnyi szolgálati idővel. Sőt, meggyőződése, hogy az 1990 után munkába állt generációk esetében még a nyugellátáshoz szükséges minimálisan szükséges húsz esztendő sem mindenkinek jön össze.
A negyvenéves munkaviszony után történő nyugdíjba vonulás lehetőségének kiterjesztése ezért Gaskó szerint nem is kerülne feltétlenül többe. De ha mégis, annak látja a forrását: a korábbi progresszív adózást kellene visszahozni, és akkor a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetése miatt a rendszerből évente kiesett ötszázmilliárddal többel gazdálkodhatna a költségvetés, ami a tehetősebbek zsebébe került.
|
Van generáció, ahol a húsz év sem jön össze
Teknős Miklós / Népszabadság |
Egy kérdésre válaszolva azt is kijelentette: olyan körülményeket kellene teremteni Magyarországon, hogy a fiatalok itt, s ne valamelyik nyugati országban keressék a boldogulást, amelynek hatására ugyancsak bővülhetne a magyar nyugdíjkassza bevétele. Kordás csatlakozott ehhez, kiemelve, a törvényhozás felelőssége, hogy a külföldi vállalkozások számára kiszámítható viszonyokat teremtsen, s tegyen meg mindent a fekete- és szürkegazdaság felszámolása érdekében, ami ugyancsak jelentős többletforrásokat jelentene.
Arra a kérdésünkre, nem tartanak-e attól, hogy a kérdést a kormány úgy értelmezi: nem a nők számára biztosított negyvenéves kedvezményes életkort tekinti kiindulási alapnak, hanem a nemek között ennél hosszabb munkaviszonyban töltött időt figyelembe véve nivellál, Kordás csak annyit mondott, ez a kabinet felelőssége. Mindazonáltal
szerinte elég nehéz lenne megmagyarázni, ha ennél hosszabb időt állapítanának meg.
Bodnár egyébként utánajárt annak, hogy egyes uniós tagállamokban milyen megoldást választottak. Információi szerint például Franciaországban 62 év az általános nyugdíjkorhatár, de negyven év szolgálati viszony után mindenki visszavonulhat. Horvátországban és Portugáliában 65 év a korhatár, de negyven, illetve 41 év már kedvezményre jogosít, viszont aki korábban abbahagyja a munkát, az kisebb összegű ellátásra számíthat. Ezt a szakszervezeti vezető nálunk el elfogadhatónak tartaná, mert még mindig jobb, ha a szakmájában alkalmatlannak minősített vasutas kevesebb nyugdíjat kap, mint amikor munkanélkülivé válik.
Civil szerveződések is kezdeményeztek népszavazást, s egyek mellett a tankötelezettség 18 évre történő felemelését, a szegény sorban élő gyermekek ingyenes étkeztetését, a nyugdíjjogosult parlamenti képviselők nyugellátásának megvonását és a kötelező kamarai tagdíj eltörlését szeretnék elérni. Kordás László erre vonatkozó kérdésünkre kijelentette, ezekkel nem foglalkoznak, számukra most a „Harc a férfi 40-ért" a meghatározó feladat. Más szakszervezeti vezetők szerint a civilek kérdései eleve bukásra vannak ítélve, de esetleg a sajátjuk is.
