|
Közünk van hozzá! - ezzel a szlogennel szeretné felhívni a figyelmet a Szociális Minisztérium a bántalmazott nők és gyerekek helyzetére és arra, hogy van segítség, van hova menni az agresszív családtag elől, csak sokan nem tudnak róla. De nem csak az áldozatok figyelmére számítanak: úgy vélik, hogy a magyar társadalom meglehetősen közönyös a családi agresszióval szemben.- Egy ittasan vezető színész hatalmas felháborodást vált ki az emberekből, amellett viszont közönyösen mennek el, hogy lehet, hogy ebben a pillanatban is meghal egy nő családon belüli erőszak miatt - fogalmazott Urbán Erika családszociológus. Szerinte mindenekelőtt az kellene tudatosítani, hogy a családon belüli erőszak éppen olyan bűncselekmény, mint a lopás vagy az ittas vezetés. Magyarországon négy-öt naponta hal meg egy nő emiatt, civil szervezetek becslése szerint körülbelül 400 ezer olyan nő él, akit párkapcsolatában rendszeresen bántalmaznak. Tavaly ötvennyolc nőt ölt meg a férje, élettársa, barátja.
Herczog László szociális miniszter kiemelte: 2005, a krízisellátó program indulása óta sokat fejlődött az ellátórendszer. Tizenegy regionális központ áll a bántalmazottak rendelkezésére, ahol a családon belüli erőszak áldozatai gyors segítséget kaphatnak. Ezekben a központokban 2-8 hétig maradhatnak. További előnyük, hogy a bántalmazott szülők együtt lakhatnak a gyerekeikkel. A hálózat 2006-ban egészült ki egy titkos helyen lévő menedékházzal, ahová a legsúlyosabb helyzetben lévőket rejtik. A központok 100 százalékos kihasználtsággal működnek, eddig több mint hétezren menekülőnek nyújtottak segítséget. Túlnyomó többségük gyerekeivel menekülő anya, utánuk a gyerekek, majd a gyermektelen nők következnek. 41 esetben férfi menekült bántalmazó társa elől, három esetben pedig apa a gyerekével. 2005 óta minden évben nőtt a segítséget kérők száma.
A miniszter ugyanakkor hozzátette: tény, hogy az áldozatok 20-30 százaléka a központ elhagyása után visszatér bántalmazójához. Ennek számos oka lehet: a közös gyerekek, zsarolás, bizonytalan megélhetés, lakhatás vagy érzelmi kötődés. Aki nem megy vissza, azt családok átmeneti otthonában helyezik el és működnek úgynevezett félutas vagy kiléptető házak is. Itt öt évig lakhatnak ingyen, majd kedvezményesen azok, akiknek van munkája, takarékoskodnak és le tudnak tenni az asztalra egy írásos tervet arról, hogy hogyan képzelik a jövőjüket.
Ádámné Dunai Irén, a szociális minisztérium főosztályvezető-helyettese hozzátette: van még javítanivaló a rendszeren, különösen ami a jelzőrendszert illeti, vagyis azokat, akik észrevehetik, ha egy család bajban van. - Nem mindenhol tudnak hatékonyan együttműködni a rendőrök, a bírók, ügyészek, gyermekvédelmi szakemberek, orvosok, védőnők, szociális munkások. Ezért szervezünk úgynevezett road show-kat a szakembereknek, hogy felhívjuk a figyelmet a közös munka fontosságára - mondta.
|