Belyó Pál kutatási igazgató elmondta: becsléseik szerint a lakosság több mint negyven százaléka az általuk számított létminimumnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Azon családok harmadánál ugyanis, amelyekben legalább egy ember dolgozik, az egy főre eső nettó bevétel nem éri el ezt az összeget. A létminimum persze változó – tette hozzá –, mert nagyobb családban a rugalmatlan, alapvetően a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások több fő között oszlanak meg, s a gyermekek fogyasztása is kisebb, ezért például két gyermeket nevelő szülők esetében személyenként alig több mint 54 ezer forintból is meg lehet élni.
Az adatok különben meglehetősen riasztóak. A Policy Agenda – az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudomány Intézet által kidolgozott normatív értékekből kiindulva – azt számolta ki, hogy egy létminimumon élő felnőtt havi alig több mint 24 ezer forintot költ élelmiszerre. Ez napi nyolcszáz forint, de az emberek negyven százalékának ennyire sem telik.
A létminimum-számításba bevont háztartásoknál – amelyeknél az egy főre eső átlag 72 ezer forint – egyébként a kiadások harminc százaléka megy élelmiszerre, 23 százaléka lakásfenntartásra, kilenc százaléka közlekedésre, hat és fél százaléka telefonálásra, öt százaléka egészségügyre, testápolásra, s nem egészen négy százaléka ruházkodásra. Átlagosan és személyenként tehát nagyjából havi három és fél ezer jut például az egészségügyre és testápolásra, s nem egészen háromezer ruházkodásra. Vagyis: négymillió ember számára egy olcsóbb cipő beszerzése is több hónapos projekt.
A szakszervezet szeretné elérni, hogy egyetlen teljes munkaidőben foglalkoztatott se keressen kevesebbet a mindenkori létminimumnál. A 2017-es minimálbérről szóló tárgyalási stratégiát egyeztetik más érdekképviseletekkel is, de az MSZSZ csak akkor ír alá bármilyen megállapodást, ha ezt a célt sikerül elérni. A fizetések ilyen mértékű emelése egy lépcsőben a vállalkozások számára talán nehézséget jelentene, ezért az érdekvédő azt elfogadná, hogy két év alatt érje el a minimálbér a létminimumot. A két érték közötti olló egyébként valamelyest zárulni látszik. Nem túl régen a létminimum húszezerrel haladta meg a minimálbért, most viszont a nettó 73 ezres legkisebb fizetés, illetve a 88 ezer között már „csak" 15 ezer a különbség.
