Elképzelhető azonban ennél gyorsabb megoldás: ha nincs fellebbezés, február 9-én benyújthatók a boltok vasárnapi nyitva tartására vonatkozó újabb kérdések. Amennyiben a választási bizottság hitelesítő határozatát sem támadják meg, március végétől gyűjthetik az aláírásokat. Ezzel akár egy hónap alatt végezni lehet – amire volt már példa –, a választási iroda ekkor június végéig elvégezné a hitelesítést, ezután dönthetne a parlament, és az államfő legkorábban szeptemberre tűzhetné ki a referendumot.
Ez viszont önmagában még keveset jelentene, mert az új népszavazási törvény alapján alig van remény arra, hogy egy referendum érvényes legyen. A korábbi szabályok szerint elég volt, ha a választásra jogosultak több mint negyede azonos módon szavaz, most viszont a részvételnek meg kellene haladnia az ötven százalékot. Ezt a feltételt az elmúlt 25 esztendőben mindössze két alkalommal sikerült teljesíteni.
Az 1989 novemberében megtartott „négyigenes" népszavazás keltette fel a máig legnagyobb érdeklődést, mert a részvételi arány elérte az 58 százalékot. Akkor három kérdés – vonuljanak ki a pártszervek a munkahelyekről, számoljon el az MSZMP a vagyonával, oszlassák fel a munkásőrséget – nagyjából 95 százalékos támogatottságot ért el. A negyedik arról szólt, hogy csak a parlamenti választás után válasszák meg a köztársasági elnököt, és 140 ezer voks döntötte el, hogy nem Pozsgay Imre lett az államfő.
|
Népszavazást tartani a legközelebb talán jövő év elején lehet
Teknős Miklós / Népszabadság |
Nem sokkal később, az 1990-es választáson súlyos vereséget szenvedő MSZP kezdeményezett referendumot, megint csak az államfő közvetlen választása érdekében. A próbálkozás azonban csúfos kudarccal végződött. Az 1990 júliusára kitűzött népszavazáson a többség igent mondott ugyan a kérdésre, ám a részvétel mindössze 14 százalékos volt, így a referendum érvénytelennek bizonyult.
A következő népszavazást 1997-ben a kormány indította el a NATO-csatlakozásról. Előtte azonban módosították az érvényesség feltételét, és attól kezdve nem követelték meg az ötven százalékot meghaladó részvételt, hanem csupán azt, hogy a névjegyzékben szereplők több mint negyede azonosan voksoljon. Vagyis: ha egy kérdésre mindenki igennel szavaz, mintegy kétmillió ember már dönthet. A jogalkotó előrelátónak bizonyult, mert a választásra jogosultaknak csak 49 százaléka jelent meg, viszont 85 százalékuk támogatta a katonai szervezethez való csatlakozást.
Magyarország lépjen-e be az Európai Unióba? – ezt kérdezték 2003 áprilisában. A kormány óriási kampányt folytatott, és valamennyi párt igent mondott a csatlakozásra, amit a szavazók több mint 83 százaléka is támogatott. A részvétel azonban csalódást keltően alacsony volt: a választásra jogosultak mindössze 45 százaléka tartotta fontosnak, hogy véleményt nyilvánítson, de így is összejött több mint hárommillió támogató voks.
Különös helyzet alakult ki 2004-ben, amikor a Munkáspárt – a Fidesz támogatása mellett – a kórházak magánosítása ellen, a Magyarok Világszövetsége pedig a határon túliak kedvezményes honosítása érdekében kezdeményezett népszavazást. A két kérdésre a köztársasági elnök döntése nyomán azonos napon lehetett voksolni, a referendum mégis érdektelenségbe fulladt. A választásra jogosultak alig több 37 százaléka adta le a voksát, így a népszavazás érvénytelen volt.
|
Az eddig utolsó, a 2008-as szociális népszavazás
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Sikerült viszont elérnie az ötvenszázalékos részvételt a Fidesznek 2008-ban. Orbán Viktor pártelnök még 2006 őszén jelentette be, hogy népszavazás útján akarják elérni a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlését. A kérdéseket az akkori Országos Választási Bizottság nem hitelesítette, mert azok a költségvetést érintették, így az alkotmány szerint tiltott tárgynak minősültek. Az Alkotmánybíróság másként látta, és a választási bizottság hosszas huzavona után beadta a derekát. A szavazáson a választók 50,5 százaléka jelent meg, és több mint nyolcvan százalékuk igennel voksolt.
Szepessynek nem az eredmény fontos
Nem árulta el kérdésünkre Szepessy Zsolt, hogy az elutasított népszavazási kezdeményezése kapcsán benyújt-e felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Csak azt hangsúlyozta, hogy döntése során „mindenképpen az emberek érdekeit tartja szem előtt". Álláspontja, hogy minden olyan ügyben, amely sokak mindennapjait befolyásolja – és ide sorolta az üzletek vasárnapi zárva tartását is –, érdemes megkérdezni az egész lakosságot. Szepessy hangsúlyozta: neki mindegy, lehet-e vasárnap vásárolni vagy sem, azt viszont fontosnak tartja, hogy a politikusok ne döntsenek anélkül, hogy ismernék az érintettek véleményét.
Ez a referendum a mostani szabályok szerint is éppen hogy érvényes lett volna, de kérdéses, hogy a Liga és a VOSZ képes lesz-e olyan intenzív kampányt folytatni a boltok vasárnapi nyitva tartása mellett, mint annak idején a Fidesz. Akkor ráadásul mindenki tudhatta, hogy a népszavazás nem elsősorban a három kérdésről, hanem a Gyurcsány-kormány megbuktatásáról szól. Ennek ellenére a részvétel mindössze negyvenezer fővel haladta meg az ötven százalékot – a névjegyzékben akkor nyolcmillióan szerepeltek –, ami ma kevés lenne, mert 263 ezren vannak a választójoggal rendelkező külhoni magyar állampolgárok, és a népszavazáson ők is részt vehetnek. Vagyis: ez érvényesség feltétele ma már 4,2 millió körüli voks.
