Négy év börtönt kapott a volt egri főrendőr
A Debreceni Ítélőtábla ma jogerősen négy év letöltendő börtönre ítélte S. Csaba volt rendőr alezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság egykori bűnügyi igazgatóját és osztályvezetőjét. Vádlott-társa, Sz. János egri ügyvéd – aki korábban maga is az egri rendőr-főkapitányságon szolgált vezető beosztásban – egy év börtönt kapott három év próbaidőre fölfüggesztve. A határozat kihirdetésén sem a vádlottak, sem a védőik nem jelentek meg.
Mint korábban beszámoltunk róla, S. Csaba 2012-ben egy férfinak – aki ellen akkoriban büntetőeljárás volt folyamatban – azt ígérte, megmozgatja a kapcsolatait annak érdekében, hogy kedvező ítélet szülessen az ügyében. Majd pénzt kért azért, hogy lefizessen „megfelelő személyeket”, bírókat és ügyészeket.
S. Csabát 2012 végén kapták el az M3-as autópálya mentén, miután a szóban forgó férfitól átvett félmillió forintot. Mint utóbb kiderült, a bankjegyeket a hatóság megjelölte. A 45 éves volt főrendőrt befolyással való üzérkedés miatt első fokon hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
A büntetőeljárásban megvádolták, s bűnsegédként első fokon két év börtönre ítélték az 50 éves Sz. János egri ügyvédet is, aki annak a férfinak volt a védője, akitől S. Csaba pénzt kért.
A vád szerint az ügyvéd – aki korábban maga is rendőr volt Egerben, sőt alezredesként ugyanazt a posztot töltötte be, mint későbbi vádlott-társa – tudott S. Csaba ajánlatáról, s felajánlotta közreműködését a kenőpénz átadásában. Az ügy kirobbanása után S. Csabát menesztették, Sz. Jánosnak pedig felfüggesztették az ügyvédi tevékenységét.
A Debreceni Ítélőtábla ma megváltoztatta a Miskolci Törvényszék 2014 decemberében született ítéletét: S. Csaba hat év helyett négy évet, Sz. János kettő helyett egy év felfüggesztettet kapott. Sz. János ítéletét mérsékelték abban a tekintetben is, hogy az ügyvédi foglalkozástól csak egy esztendőre tiltották el.
Balla Lajos tanácsvezető bíró az indoklásban részletesen foglalkozott a titkos adatgyűjtés során keletkezett bizonyítékokkal, kiemelve azt a kérdést, hogy azok mennyiben használhatók föl az eljárásban. A bíró közölte: habár a védők vitatták, hogy egyes titkos adatokat föl lehet-e használni, a megjelölt pénz lefoglalása olyan erős bizonyíték, amely kétséget kizáróan megalapozza a büntetőjogi felelősséget.