A két-három eurós minimálbér visszafogja az ország versenyképességét, és magunkra húzzuk az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász egy, a Munkástanácsok által szervezett hétfői szakmai konferencián, amelyen a szakszervezetek és független szakértők fejtették ki álláspontjukat a bérfelzárkóztatás lehetséges módjáról és feltételeiről, vagyis arról: belátható időn belül miként érhetné el minimálbér a létminimum szintjét. A közgazdász jelezte: a közép-kelet-európai államok nagy részében két-három, míg északnyugat-európában öt-tizenöt euró a minimálbér óránként.

Felhívta a figyelmet Pogátsa Zoltán arra is, hogy 1,2 milliónyian keresnek a létminimumnál kevesebbet, a rendkívül alacsony jövedelmek miatt pedig visszafogott a belső kereslet, ami viszont visszahat a foglalkoztatásra is. Szerinte a tőke és a munkavállalók képviselőinek a termelékenység alapján kellene megállapodniuk a hozzáadott érték felosztásáról, de efféle piaci folyamatnak itt nyoma sincs. Így a nemzeti össztermékből a fejlett nyugati államokban a bérek aránya 67, a térségünkben viszont csak 57 százalék.

Lajtai György, a Munkástanácsok szakértője arra figyelmeztetett, hogy a minimálbér reálértéken a 2009-eshez képest nem egészen két százalékkal nőtt, miközben a fizikai dolgozók korábban a bruttó bérük 71, az idén viszont már csak 65 százalékát kapják kézhez. Az egykulcsos, a Fidesz szerint mindenkinek kedvező adórendszernek őt tehát az egyértelmű vesztesei.

Ne tessenek riogatni – hangoztatta Lajtai annak kapcsán, hogy a minimálbér emelése sokak szerint elbocsátásokkal járna. Emlékeztetett arra, hogy éppen az első Orbán-kormány szánta el magát nagyobb bérfejlesztésre, s miközben 2002-re a két évvel korábbinak csaknem kétszeresére emelkedett a minimálbér, az érintett munkavállalóknak mindössze négy százaléka veszítette el az állását. Saját számítása szerint emiatt a cégek profitja sem csökkent. Úgy látja, most is a kormány felelőssége, hogy a bérfelzárkóztatási folyamatot elindítsa.

A tanácskozás után négy szakszervezeti konföderáció – a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közös sajtótájékoztatón jelentette be: egységesen a minimálbér kilenc és a garantált szakmunkás bérminimum 13 százalékos emelését támogatják – közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.

Kordás László MASZ-elnöke is kijelentette: közös cél, hogy jövő januártól a minimálbér érje el a bruttó 114 és fél ezer, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot. Földiák András, a közszférában foglalkoztatottakat tömörítő SZEF elnöke pedig azt mondta, hogy a szervezetek követelése olyan átfogó bérrendezés kidolgozása, amely minden gazdasági ágazatra – tehát az állami és önkormányzati alkalmazottakra – egyaránt vonatkozik.

Kordás szerint az emberek nem csupán azért dolgoznak, hogy elfáradjanak, ezért végre érzékelhető fizetésemelésre van szükség. Palkovics hozzátette: ez azért is elkerülhetetlen, mert a jelenlegi alacsony munkabérek konzerválják a társadalmi igazságtalanságokat, ráadásul a gazdaság további növekedését is gátolják. Jelezte ugyanakkor, hogy a keresetek nettó értékének növekedése a bérekre rakodó adó- és járulékterhek csökkentése révén is megvalósítható.

A kormány a december 2-i ülésén tárgyal arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumának keretében folyó bértárgyalásokon. A kabinet eddig nem vallott színt, míg a vállalkozó oldal a minimálbér három százalékos emelését javasolta. A háromoldalú egyeztetés december 3-án folytatódik.