Nem lesz meglepetés az alkotmánymódosítás szövege az október 2-i kvótaellenes népszavazás után, nincs szó semmilyen „fondorlatos” passzusról – állítják a Népszabadságnak kormánypárti politikusok. Pelczné Gáll Ildikó, európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott lapunknak, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás eleve kötelező érvényű az Országgyűlésre, így az alaptörvény módosításának is azt kell kimondania, hogy a magyar parlament felhatalmazása/hozzájárulása nélkül az Európai Unió nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. Azaz, a kormányoldal a népszavazásra feltett kérdést szeretné állításként megfogalmazva alkotmányba emelni. Ezt valószínűsítette Rubovszky György, a KDNP képviselője, a parlament igazságügyi bizottságának az elnöke is. Szerinte a fontos aktus maga a referendum.
Az alkotmánymódosítás „referendumkövető” lépés. Megítélése szerint amennyiben egy sikeres népszavazás után Orbán Viktor vagy a kormány kezdeményezi az alkotmánymódosítást a kötelező betelepítési kvóta ellen, az nem lesz ellentétes semmilyen uniós alapelvvel vagy hatályos szabályozással, így az alapszerződés tagállami lojalitásra vagy az együttműködésre vonatkozó cikkelyével sem, hiszen jelenleg nincs olyan uniós jogszabály, mely a felülről nyitott kötelező kvótákra vonatkozna. Pelczné Gáll Ildikónak is az a véleménye, hogy egy ilyen alaptörvény-módosítás azért sem sértene uniós jogot, mert a bevándorlás és a tagállamvédelem nemzeti hatáskör, és az uniós döntések nem sérthetik a tagállamok biztonsághoz és kockázatminimalizáláshoz való jogát.
Arról, hogy egy érvényes népszavazást követően Orbán Viktor kezdeményezi-e az uniós alapszerződés módosítását is, megoszlott az általunk megkérdezett kormánypárti politikusok véleménye. Pelczné Gáll Ildikó szerint azoknak a feltételezéseknek még nincs itt az ideje. Arra viszont jóváhagyólag reagált, hogy az uniós döntési mechanizmust érintenie kellene-e egy uniós módosításnak.
