galéria megtekintése

Nagyot bukott a kormány

20 komment

Czene Gábor
NOL

Amikor a fideszes többség a parlamentben először átírta a saját maga által elfogadott egyházi törvényt, azt Semjén Zsolt kodifikációs remekműnek nevezte. Az Alkotmánybíróság aztán kétszer is visszadobta, most pedig a strasbourgi Emberi Jogi Bizottság utasította el a kormány fellebbezését. A kisegyházak milliárdos kártérítésre számíthatnak.

A vallásszabadságról szóló 1990-es törvény lehetővé tette, hogy száz ember egyházat alapítson. A jobboldal régebben a „szektaveszély" miatt akarta szigorítani az egyházi bejegyzés feltételeit, de ehhez nem volt meg a kétharmados többsége.

2010-ben, a Fidesz-KDNP elsöprő győzelmével eljött az idő. A kormány ekkor már a „bizniszegyházak kiszűrésére" hivatkozott. Annak ellenére, hogy előzőleg a kormány jóváhagyta, majd az Országgyűlés megszavazta a törvényt, a Fidesz – őrült kapkodásban – másik koncepcióval rukkolt elő.

Következett az a bizonyos „kodifikációs remekmű", ami praktikusan annyit tesz, hogy folytatódott a törvény kálváriája. Új és még újabb változatok születtek. A törvényt nemzetközi fórumok is élesen bírálták, egyebek mellett azért, mert az egyházak elismerése politikai döntések függvényévé vált.

 

Most sincs másként: az egyházi nyilvántartási kérelmeket két évtizeden át a bíróságokhoz kellett benyújtani, most a parlament mondja ki a döntő szót. Egész példátlan, hogy egy jogszabályt két alkalommal is elmeszeljen az Alkotmánybíróság. Az egyházi törvénnyel ez is megesett.

Karsai Dániel ügyvéd szerint több mint 300 vallási közösséget zártak ki az egyházak sorából az utóbb jogsértőnek nyilvánított törvény alapján. Az érintett felekezetek nem voltak jogosultak arra, hogy egyházi egyszázalékos felajánlásokat gyűjtsenek. Az ehhez társuló költségvetési kiegészítésből sem részesülhettek.

Az egyházügyi törvény miatt az Iványi Gábor egyháza által fenntartott intézmények léte is veszélybe került
Konyhás István / Népszabadság

Ahogyan elsősorban Iványi Gábor egyházának, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek az esete mutatja, az általuk fenntartott intézmények léte is veszélybe került. A több kisegyház képviseletét ellátó Karsai már tavaly tavasszal jelezte: egyre nyilvánvalóbb, hogy az Országgyűlés nem hajlandó végrehajtani az alkotmánybírósági verdiktet. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a sok sebből vérző egyházi törvény miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalja a magyar kormányt.

Így történt. Áprilisi döntésében a strasbourgi bíróság többször hangsúlyozta, hogy a magyar állam megsértette a vallási kérdésekben való semlegesség elvét. Megállapította a diszkrimináció tilalma, a tulajdonhoz való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is. Az emberi jogi bíróság kedden elutasította a kormány új eljárásra irányuló kérelmét, lényegében fellebbezését. Ezzel jogerőre emelkedett az első fokú ítélet.

Szerettük volna megtudni a kormány álláspontját. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt kérték, küldjük el e-mailben kérdésünket. Ha választ kapunk, közzétesszük.

Karsai Dániel a vallásszabadság és a kisegyházak szempontjából teljes győzelemként értékelte a döntést. Az alkotmányjogász elmondta: bár a hírekben kilenc kisegyház szerepelt, valójában tizenhat magyar vallási közösség, különféle keresztény, buddhista és zsidó szervezetek fordultak Strasbourghoz. Karsai emlékeztetett rá, hogy a bíróság a vagyoni és nem vagyoni kárigény jogszerűségét is kimondta. A nem vagyoni kárigény a kisebb tétel (néhány tízmillió forintnak megfelelő euróról lehet szó), a vagyoni kártalanítás viszont a több milliárd forintot is elérheti. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség például úgy számol, hogy 1,4 milliárd forintos veszteséget szenvedett el a jogsértő egyházi törvény, státuszának megvonása miatt. Az áprilisi állapotot tükröző összeg időközben minden bizonnyal tovább nőtt – jegyezte meg az ügyvéd. (A testvérközösség képviseletét nem ő, hanem Tordai Csaba látta el.)

A kormány a kárigény jogalapját nem vitathatja, annak mértékéről fél éven belül kell megegyezni. Ha ez nem sikerül, a konkrét összeget a strasbourgi bíróság állapítja meg.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.