Gulyás Gergely szerint a kormánynak joga van felmondani a szerződést a Telekommal, hiszen erre magánjogi viszonyokban lehetőség van.
A döntés elsősorban szimbolikus,
mert csak az állami mobilinternet-előfizetésekre vonatkozik, másrészt szerinte a kormány politikailag is helyes döntést hozott. A véleménynyilvánítást a német és a magyar alaptörvény is védi – nyilatkozta lapunknak a Fidesz alelnöke.
Rubovszky György (KDNP) megkeresésünkre ízléstelennek nevezte, amit a Telekom Ákossal művelt, a kormány pedig jól tette, hogy erre válaszul példát statuál a szerződés felmondásával. Úgy véli, ezzel a világban is felhívta a figyelmet a Telekom lépésére.
|
Csak egy lépés választja el a kormányt a szerződések felbontásától
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Mint ismert, a Magyar Telekom és a kabinet csatájává duzzadó ügyet az indította el, hogy a zenész az Echo TV-nek adott interjúban arról beszélt, hogy „a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". Inkább szülniük kell. Nyilatkozata miatt szerződést bontott vele a Telekom, amely fő támogatója volt. A kormány erre úgy döntött, felmondja a minisztériumok és a háttérintézmények Magyar Telekommal kötött mobilnetes szerződéseit.
Ám időközben kiderült, hogy ezzel túl sokat nem kockáztat a kabinet.
Az Átlátszó ugyanis előkereste a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság honlapjáról azt a keretmegállapodást, amelyet a kormány kötött a mobilszolgáltatókkal. Ez az év végén lejár, ráadásul a felmondásra már nincs is lehetőség, mert a felmondási idő egy hónap.
A helyzet azért is bizarr, mert – mint az Átlatszó írta – a Magyar Telekom nem követett el semmiféle jogsértést, tehát a jövőbeli hasonló közbeszerzéseken is elindulhat. És ha nyer, akkor a kormánynak, az Ákos-ügytől függetlenül újra szerződnie kell a céggel.
Kerestük a Magyar Telekomot, de a vállalat, ahogy csütörtökön, úgy pénteken sem kívánta kommentálni a kormány döntését.
Megkerestük a Vodafone-t és a Telenort is, hogy megtudjuk, mi a véleményük a kormány szokatlan eljárásáról. A Vodafone sajtóosztálya csak annyit közölt, hogy semmilyen formában nem kommentálja az ügyet, a Telenor pedig nem reagált kérdéseinkre.
Gadó Gábor ügyvéd, egykori igazságügyi helyettes államtitkár lapunknak azt hangsúlyozta, durva csúsztatás a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmére hivatkozni, hiszen attól, hogy valakinek egy cég a saját bevételéből többé nem ad támogatást, még azt mond, amit akar. Hiszen még csak nem is közpénzről van szó.
A kormány viszont közpénzekkel játszik, amikor szerződéseket mond fel nyilvánvalóan szubjektív szempontok alapján
– mondta Gadó. Majd hozzátette, nehéz ott kiszámítható gazdasági környezetet feltételezni, ahol a hatalom egy egészen pitiáner ügy miatt is beavatkozik magánjogi viszonyokba, ami könnyen elriaszthatja a befektetőket.
A szakértő is utalt arra, hogy bárhogy dönt is a kormány, a közbeszerzési eljárást nem kerülheti meg, a pályázati felhívásban pedig nem lehet kikötni, hogy csak azok a cégek jelentkezhetnek, amelyek a kormány ízlésének megfelelő szponzorációs szerződéseket kötnek. Az ügyvéd álláspontja szerint a legszerencsésebb megoldás az lenne, ha csendben elfelejtenék ezt az őrült ötletet.
