galéria megtekintése

Nagyobb cella nem jut, de kártérítést fizet az állam a raboknak

5 komment


Kovács Áron

Napi 1600 forint. Legfeljebb ennyi kártérítés jár annak a fogvatartottnak, akit a magyar büntetés-végrehajtás nem tud a hatályos jogszabályoknak megfelelő körülmények közt elhelyezni. A rengeteg panasz és kártérítési per után a kormány elszánta magát, hogy tesz valamit. Ettől még nem jut több négyzetméter egy-egy emberre, de legalább a strasbourgi pereket le lehet zárni.

A korábbi gyakorlattal szemben automatizmussá tenné a túlzsúfolt cellák miatti kártérítést az a törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek Trócsányi László igazságügy-miniszter. A különféle büntetés-végrehajtási szabályokat módosító salátatörvényben elhelyezett szakasz egy hosszú, hazai és nemzetközi fórumokon is folyó vita végére próbál pontot tenni.

A magyar börtönökben régóta probléma a túlzsúfoltság, a cellákban sokszor nem volt meg a rendeletben előírt fejenként három, illetve nők és fiatalkorúak esetén három és fél négyzetméteres mozgástér. 2010 őszén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt úgy próbálta megoldani, hogy módosította a rendeletet, és beiktatta a „lehetőleg" és „lehetőség szerint" szavakat, vagyis eltörölte a kötelező férőhely szabályozást.

 

Akkor már számos per volt folyamatban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, és néhányat meg is nyertek magyar fogvatartottak, hiszen a túlzsúfolt cella a kínzás és embertelen bánásmód elleni egyezménybe ütközik. 2014-ben, mikor már százas nagyságrendben voltak keresetek Strasbourgban, a magyar Alkotmánybíróság is döntött, és megsemmisítette a rendelet vonatkozó részét, az új rendelet pedig ismét előírta a három, illetve három és fél négyzetméteres mozgásteret.

Ettől természetesen nem lett több férőhely, sőt, a büntetőpolitika szigora, az előzetes letartóztatottak és a szabálysértési elzárásra ítéltek nagy száma miatt nőtt a zsúfoltság a börtönökben. A strasbourgi bíróság – nem csak Magyarországgal, de például Olaszországgal szemben is alkalmazott – gyakorlata miatt pedig a kormány felkészülhetett arra, hogy több száz ügyben kell egyenként több ezer eurós kártérítést fizetnie a fogvatartottaknak. Ezt a folyamatot próbálja megállítani a friss törvénymódosító javaslat.

A javaslat egy papíron jól működő eljárásrendet fogalmaz meg, más kérdés, hogy működhet ez a büntetés-végrehajtás mindennapjaiban: ha valakinek gondja van az elhelyezéssel, azt az intézet parancsnokának kell jeleznie írásban, aki 15 napon belül határoz. Praktikusan ez azt jelenti, hogy megkeresi az országos parancsnokságot, hogy szállítsák át máshová a rabot. A javaslat homályosan fogalmaz, hogy mi történik, ha ez nem lehetséges, mert csak annyit ír, hogy a parancsnok „intézkedik a sérelem ellensúlyozása érdekében".

Ha a panasz ellenére nem kerül jobb helyre a rab, akkor nyújthat be kártérítési igényt. Ezt legfeljebb hat hónappal „az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények" megszűnése után lehet kérni a büntetés-végrehajtási bírótól, ez után már hiába panaszkodik bárki. A kártérítés összege minden egyes, túlzsúfolt cellában töltött nap után 1200 és 1600 forint között lehet, és ezen az összegen felül a javaslat szerint a fogvatartott már semmiféle kártérítést vagy sérelemdíjat nem követelhet.

A kártérítés tehát nem nagy összeg, de van egy csavar a törvényjavaslatban: még ebből is levonhatják a gyerektartást, illetve az úgynevezett polgári jogi igényt, amit a bűncselekmény sértettjének (vagy örökösének) ítélt meg korábban a bíróság. Abszurd módon így a sértettek közvetve érdekeltek lehetnek abban, hogy az elkövető minél rosszabb körülmények közé kerüljön, hiszen így remélhetnek tőle némi pénzt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.