A háztartások pénzügyeire és fogyasztására vonatkozó európai adatfelvételről Virágh Eszter, a KSH szakmai főtanácsadója elmondta, hogy négy éve azt kezdték vizsgálni Európában, hogy a gazdasági válság hogyan érintette a háztartásokat, melyek a legérzékenyebb háztartások, a makroszintű folyamatok (kamatváltozások, ingatlanárak, munkalehetőségek) hogyan hatnak a hétköznapi megélhetés (betétek, javak, lakások, járművek, nyugdíj- és életbiztosítások) világában. A felmérés során azt is igyekeznek megállapítani, hogy milyen kötelezettségek terhelik a háztartásokat, mekkorák az adósságok. Az első hullám 15 országában 62 ezer háztartást kérdeztek egységes kérdőívekkel. Hollandiában csak interneten, Finnországban pedig telefonon gyűjtötték be az adatokat. Itt és Portugáliában kötelezővé tették a válaszadást. Nálunk csak a népszámlálási felmérések esetén szoktak így dönteni, a háztartási felmérés önkéntes lesz.
Az eddigi adatok számos meghökkentő érdekességgel szolgáltak. A lakástulajdonnal rendelkező háztartások aránya Szlovákiában eléri a 90 százalékot (hasonló a helyzet Magyarországon is), ugyanez Németországban csak 45 százalékos (az EU-átlag 60 százalék). Luxemburgban 150 millió forintnak megfelelő összeg a lakások átlagértéke, ez Szlovákiában 17 millió forint. Járművel az európai háztartások 75,7 százaléka rendelkezik, ez a szlovákoknál 60 százalék, Ciprusban közel 80. Egy-egy autó átlagértéke 2 millió forint, ami azt jelzi, hogy eléggé öreg az autópark Európában.
Az éves bruttó jövedelmi átlag a vizsgált 15-öknél 37800 euró. A Miből élünk-felmérésből ki fog derülni, mekkora a magyar viszonyszám (jelenleg 6600 euró az éves jövedelem itthon). Ételre a szlovákok költenek a legkevesebbet, a luxemburgiak a legtöbbet, az EU-átlag 5400 euró évente (mi, magyarok általában az éves jövedelem tizedrészét "esszük meg"). Ebben a rangsorban Olaszország az élenjáró. A hollandok például jóval többet keresnek, mint az EU-átlag, de sokkal kevesebbet költenek élelmiszerre.
Az európai háztartások 43,7 százaléka rendelkezik adóssággal, az olaszok tartoznak legkevésbé, a hollandok leginkább. Nagyon kevés a megtakarítani képes háztartás Portugáliában, Cipruson és Görögországban (az EU-átlag 41,1 százalék), jóval több Luxemburgban, Belgiumban, és Németországban, ahol a háztartások több mint fele meg tud takarítani.
Virágh Eszter, a projekt szóvivője egy 2013-as ismert hazai adattal szemléltette, hogyan lehet majd összehasonlítani a mi eredményünket az európaival. Magyarországon minden ötödik háztartás rendelkezik adóssággal (20,9 százalék), az európai átlag 29,3, de Cipruson minden második háztartás tartozik. Hasonló a helyzet a jelzáloghitelek területén: a magyar háztartások 14,4 százaléka rendelkezik ilyennel, Cipruson minden harmadik.
A magyarországi felmérés során az október 1-jei állapotokat kell majd feltüntetni, a KSH szakemberei szerint a várakozásoknak megfelelően sokan fogják majd az ún. "pizsamás" adatszolgáltatást választani. A válaszadókat véletlenszerűen választják ki, a legtöbb háztartást Pest megyében, a legkevesebbet Nógrádban keresik meg. Ügyelnek a névtelenségre, az internetes és okostelefonos válaszadók titkos kódot kapnak, a személyes találkozások során a kérdezőbiztosoknál lévő laptopok pedig nem lesznek összekötve a világhálóval, csak a KSH védett rendszerével. Az ajándékokkal a válaszadási hajlandóságot kívánják erősíteni.
