galéria megtekintése

Hatott Orbánékra az amerikai nyomás

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 05. számában
jelent meg.

Csuhaj Ildikó, Hargitai Miklós
Népszabadság

Brüsszel buktatná a paksi bővítésről szóló szerződést az üzemanyag-szállítás monopolizálása miatt, a kormány viszont a német Siemens és az amerikai Westinghouse beengedésével próbálja megszerezni az EU és az USA jóindulatát – ez az orosz–magyar atomprojekt legfrissebb fordulata.

Amikor Lázár János tavaly januárban, az Orbán–Putyin-megállapodás aláírása után az évszázad üzletének nevezte a paksi bővítést, az indoklásba azt is beleszőtte, hogy az oroszok gondoskodnak majd az új blokkok üzemanyag-ellátásáról és a használt fűtőelemek elszállításáról is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem alaptalanul állította ezt: az egyezmény az orosz fél kötelezettségeként tartalmazza „a nukleárisfűtőanyag-ellátás biztosítását és a használt üzemanyag kezelését”. Az immár törvénybe foglalt szöveg azt tartalmazza, a felek szerződést kötnek a paksi erőmű új blokkjainak nukleárisfűtőanyag-ellátására. A kötelezettség legalább húsz évig áll fenn, a törvényben az is szerepel, hogy a fenti időtartamig Oroszország visszafogadja a használt kazettákat.

Fűtőelemek cseréje a paksi erőműben
Fűtőelemek cseréje a paksi erőműben
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Ehhez képest munkatársunk két héttel ezelőtt hallotta először, hogy a magyar fél az amerikai Westinghouse számára is részvételi lehetőséget biztosít a paksi projektben. Akkor forrásunk felhívta a figyelmet, hogy ehhez az amerikai cégnek a Roszatommal kell megállapodnia.

 

Orbán tavaly november 6-án Münchenben, a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva azt mondta, az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt. Az USA a paksi projektet is az Oroszországhoz való közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodnia kell Putyintól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is „rendkívüli mértékben ellenzi” – mondta akkor Orbán, hozzátéve: az Egyesült Államok is „szívesen megépítette volna” az új blokkokat.

A múlt héten munkatársunk érdeklődésére az egyik, az amerikai diplomáciával jó kapcsolatokat ápoló képviselő elhárította a Westinghouse-ra vonatkozó kérdést, kormányzati szereplők pedig úgy reagáltak, nincs információjuk arról, hogy az amerikai cég beszállna a projektbe.

Putyin tudja

Úgy tudjuk, a fűtőanyag-ellátásban a Roszatomot a Westinghouse-ra cserélő egyezség részletei Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti útja alkalmával váltak véglegessé. A konstrukciót információink szerint ugyanúgy a Rothschild-csoport és a német Hengeler Mueller tanácsadó cég dolgozta ki, ahogyan ők bábáskodtak a bővítési folyamatot elindító Orbán–Putyin-megállapodás előzetes (egyelőre nem igazán sikeres) uniós elfogadtatása fölött is. Vélhetőleg már az a tavaly októberi, addig példa nélküli művelet is az amerikai beszállítás egyfajta tesztje volt, amikor légi úton érkeztek fűtőelemek az erőműbe.

Hogy minderről előrehaladott tárgyalások zajlanak, arról Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője jutott először megbízható információkhoz. Jávor szerdán délelőtt Lázár Jánosnak címzett nyílt levelet tett közzé, amelyben azt írta: nemcsak a német Siemenst veszik be az üzletbe, hanem az amerikai Westinghouse-t is. Előbbi erősáramú és gépészeti berendezéseket szállít, utóbbi pedig az atomerőmű fűtőelemeit biztosíthatja, elsőként egy EU-tagállamban működő orosz nukleáris létesítmény esetében. „Ha azért kellett tender nélkül, titokban szerződni a Roszatommal, mert csak ők értenek a paksi technológiához, akkor mit keres a Westinghouse a bővítési projektben? Ha csak a Roszatom vállalkozott az üzemanyag beszállítására és a nukleáris hulladék visszavételére, akkor most miért a Westinghouse-tól veszünk fűtőanyagot?” – kérdezi Jávor, akinek kérdéseire a kormány szerdán nem válaszolt.

A fűtőelemek biztosítása az egyik legnagyobb biznisz

A Népszabadság információi szerint a kormánynak minden oka megvolt rá, hogy alternatív megoldást keressen: fideszes brüsszeli politikusok arra figyelmeztették Lázárékat, hogy a bizottság a közeljövőben el fogja kaszálni a bővítési megállapodást, éppen az üzemanyag-szállítás monopolizálása, a verseny kizárása miatt. A fűtőelemek biztosítása egyébként az egész üzlet egyik legnagyobb szelete: szakmai becslések szerint a hulladékkezeléssel együtt akár a teljes költség 20-25 százaléka is idetartozhat. A magyar felet ugyanakkor óvatosságra kell hogy intse a fentebb már említett ukrajnai eset. Ott 2009-ben hoztak döntést arról, hogy az egyik ukrán atomerőműben amerikai fűtőanyagot kezdenek használni, majd 2010-ben próbaüzemben meg is kezdődött a fűtőanyag berakása. Az átállást azonban két éven belül leállították, miután az amerikai technológiájú fűtőanyag-kazetták deformálódni kezdtek. 2012-ben az ukrán atomenergetikai felügyelet döntést hozott, amellyel megtiltotta a Westinghouse fűtőanyagának használatát, és az amerikai beszállítás lehetősége csak 2014-ben, az ukrán–orosz konfliktus elmélyülésével került ismét elő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.