A strasbourgi fórum szerint a rokkantsági nyugdíj a panaszos esetében a 25 éves munkaviszonya során befizetett társadalombiztosítási járulék alapján jogos váromány volt. A szükséges ideje tehát megvolt, az állapota is indokolttá tette az ellátást. Bár azt állapították meg az új rendelkezések alapján, hogy a munkaképesség csökkenésének mértéke kisebb a „kelleténél”, ennél nyomósabb körülmény, hogy az egészségi állapota semmivel sem lett jobb. A bíróság kimondta, hogy az ellátást nem vonhatták volna meg tőle, és tízezer eurós kártérítést ítélt meg neki.
Cech András, Nagyné jogi képviselője kérdésünkre közölte: nem tudja, hogy mivel érvelt a jogorvoslatot kérő kormány, de vélhetően azt vitatják, hogy a rokkantellátás szerzett jog lenne.
|
Bevonulnak a strasbourgi bírák
Vincent Kessler / Reuters |
Csak az elszenvedett méltánytalanság, a most eljáró bíróság és a képviseletet ellátó ügyvéd, Cech András személye köti össze Baka András volt főbíró ügyét Nagy Béláné esetével. Bakát 2011 végén, jóval a megbízatásának lejárta előtt váltották le. A strasbourgi bíróság azonban megállapította, hogy a magyar állam megsértette a véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát – mert a menesztését szoros kapcsolatba hozták azzal, hogy bírálta a kormányt –, illetve a jogorvoslathoz való jogát is. A kormány fellebbezett. Tíz nap múlva lesz a nyilvános tárgyalás. A tét több mint kétszázmillió forintnyi kártérítés.
Nem fogadta be viszont a Nagykamara a magyar állam fellebbezését Vékony László ügyében, akinek 15 ezer eurót kell fizetni a tőle a „nagy átalakítás” során indokolatlanul elvont trafikjog megváltásaként.
A Nagykamara elé kerülhet azoknak a parlamenti képviselőknek – Karácsony Gergelynek és Szél Bernadettnek – a panasza, akiket Kövér László házelnök megbírságolt, mert táblákkal, molinókkal demonstráltak az ülésteremben. Az emberi jogi bíróság szerint a büntetésekkel megsértették szabad véleménynyilvánítási jogukat. Karsai Dániel ügyvéd elmondta: a kormány szerint ez a döntés viszont az Országgyűlés szuverenitását sérti. A Nagykamara júliusban tárgyalja az ügyet.
|
Baka András
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Mindemellett van két további, a kormány számára kellemetlen következményekkel fenyegető strasbourgi ügy is, amelyben a fellebbezés lehetősége még nyitva áll számára. Az egyházügyi törvény kapcsán április 8-án született a magyar jogi szabályozást elmarasztaló verdikt, s a három hónapos jogorvoslati határidő hamarosan lejár. Több fogvatartott számára a börtönök túlzsúfoltsága miatt ítéltek meg március 10-én kártérítést, így e tárgyban már csak öt napig gondolkodhat a kabinet. A fellebbezés ez ügyben a strasbourgi ítélkezési gyakorlat alapján legfeljebb csak időhúzás. Ha végképp veszít a kormány, ezek az ügyek tízmilliárdokba kerülhetnek.
