A múlt évi statisztikai adatok (idei még nincs) nem támasztják alá, hogy élénkülne az ingatlanpiac. Az ügynökök szerint azonban idén országszerte több házat hirdetnek, mint az előbbi években, és több az érdeklődő. Igaz, a hirdetett lakások túlnyomó többsége használt ingatlan. Ez így van Baranyában is, ahol az ingatlanügynököket szakmájukról faggattuk. Szerintük is szaporodtak
a piacon a vevők.
– A bankokba tett pénz az alacsony kamat miatt nem fial – mondja Gábor, az egyik pécsi ingatlancég tulajdonosa. – A befektetés-szervező cégekben sem bízunk a Quaestor és a Buda-Cash bedőlése óta. Az emberek úgy vélik, hogy a pénzük értékét megőrzi az ingatlan, kiadva hoz is valamit.
Az, hogy az ingatlanpiac kínálati oldalán nagy a választék, nem feltétlenül a magyar gazdaság izmosodását bizonyítja, érvel az ügynökként dolgozó István:
Eddig az volt a jellemző, hogy valaki azért cserélte kisebbre a házát, mert nyugdíjba ment, csökkent a jövedelme, elvált, megözvegyült vagy kirepültek a gyerekei. Most az utóbbi a legvisszatérőbb hivatkozás, de a gyerekek már nem a szomszéd utcába mentek, hanem külföldre.
Bár gyakorta olvashatunk arról, hogy emelkedik az ingatlanok négyzetméterenkénti ára, a használt házak és lakások – hacsak nem
tudnak extrát – megépítési költségüknek 40–80 százalékáért kelnek el. István állítja, hogy ebben is szerepe van a tömeges kivándorlásnak:
Valaki itthon keresett százezer forintot, kint meg félmilliót. A kinti fizetéshez képest nincs nagy jelentősége annak, hogy az itt maradt ház húszmillióért megy-e el vagy tizenötért. Csak menjen, ne legyen vele gond!
4-5 szobás, átlagos megjelenésű használt családi házak árát a csok is lenyomta, derül ki az ügynökök szavaiból. Egy ilyen ház 35-40 millióért megépíthető, ám ehhez az állam tízmillió támogatást és tízmilliós, kedvező kamatozású hitelt ad a nagy családoknak. Így valójában 15-20 milliót kell saját erőből az építkezésre költeni. Ezért aztán a 20–40 éves, 5-6 szobás, 150-200 négyzetméteres, jó állagú, pécsi családi házakért – amelyeket ma 40 millióért lehetne megépíteni – nem kínálnak többet 20-25 milliónál.
Az előbbiekből akár azt is leszűrhetjük, hogy ingatlanügynöknek lenni nem népünnepély, mert nehéz egyezségre juttatni az eladókat és a vevőket. Ehhez képest a pálya egyre vonzóbb valamennyi korosztálynak.
– Mindig olyan munkát szerettem, ahol emberekkel lehetett foglalkozni – avat be az 55 éves Detti abba, hogy 2010-ben miért hagyta ott a tördelői állást az ügynökiért. – A házvétel nagy felelősséggel jár, hisz évtizedekre döntünk. Ebben remek érzés segíteni.
Detti a munka változatosságát is szereti. Ugyanezt élvezi István is, de ő odavan a munka teátrálisságáért is. A házak bemutatásakor be nem áll a szája, s olyankor is dicséri a kínált ingatlant, amikor az nem szolgál rá. Elkísértem őt egy Pécs belvárosához közeli családi házhoz. A hatvanas években emelt kockaházra a nyolcvanas években ráhúztak egy emeletet, a kalákamunka szakszerűtlenségének minden jegyét magán viselte a tucatnyi óllal övezett 200 négyzetméteres, palatetős épület.
- Hú, itt aztán van hely! – tárta szét karját operai gesztussal István a ház iránt érdeklődő négygyermekes apának. – Az árarány kiváló, 22 millióért ingyen van.
A palát nem szabad leszedni, mert akkor szarakodnak a hatóságok a szálló por miatt, rá kell húzni műzsindelyt, oszt’ kalap. Központi fűtés fatüzelésű kazánnal – ez a legolcsóbb meleg, ha meg kell a gáz, seperc alatt beköthető. Szigetelés? Már írják ki a pályázatokat, fele pénzért lehet földobni a falra a hungarocellt és kicserélni az ablakokat. A kertben van hely az állattartásra, a házi tyúknak egészen más az íze, mint a bótinak. Ha meg nem kellenek az ólak, dózerrel egy nap!
Márta kerüli ezt a stílust. A 60 éves asszony májusban lett az egyik ingatlanközvetítő cég alvállalkozója. A távközlési főiskola után 25 évig postahivatalt vezetett Budapesten, majd Pécsen. 2004-ben, megelégelve, hogy a posta négyezer forintot fizetett az alkalmazottaknak egy biztosítási szerződésért, átment az egyik biztosítóhoz, mert ott 80 ezret fizettek ugyanezért. A válság rákényszerítette, hogy 2009-ben kitanulja a hitelközvetítést. Tavaly az egyik volt kolléga szólt, hogy vágjon bele az ingatlanügynökségbe, mert ott hamarosan „dől a lé”. Márta úgy gondolta, a biztosítási, a hitelközvetítői és az ingatlanügynöki munka jól vegyíthető. Bár csak május 20. óta bizniszel ingatlanokkal, már van több sikerélménye.
- Felesleges az eladás érdekében túllihegni az ingatlan erényeit, a vevőt általában nem lehet átverni – avat be a nézeteibe Márta. – De nemcsak nekem kell őszintének lennem, hanem rá kell vegyem az ügyfeleket, hogy ők is legyenek azok, s ehhez sokat kell kérdezni. Néha kiderül, hogy az eladó vagy a vevő nem tud dönteni. Volt egy ügyfelem, idős asszony, aki hirdette a családi házát, de ha vinni akartam vevőt, sose ért rá, mert fájt a lába, le kellett szedni az epret, a cukorborsót. Rákérdeztem, hogy valóban el akarja-e adni a házát, mire bevallotta, hogy nem.
Az ingatlanügynökök szerint az emberismeret fontosabb a szakma hatékony műveléséhez, mint a kommunikációs mágia. A belelátó készséget az ügynökök részben saját drámáikon keresztül szerzik meg. Márta tudásához hozzájárult, hogy háromszor házasodott, négy gyermeke született. Második férje elől bikiniben menekült el, miután párja ittasan le akarta lőni őt. A férfi pár hónappal később a kocsmában lelőtte egyik cimboráját. 15 évet kapott. A börtön után talpra állt, Márta viszont egy közúti balesetben elvesztette
21 éves fiát.
Gábor is kemény sorsfordulókat élt meg. Az 54 esztendős férfi balettosnak tanult, a pécsi színházban táncolt tizenöt évig, szerette, a megélhetési küszöb alatti bérét azzal egészítette ki, hogy házépítéseknél pallérkodott. Autodidakta módon tanult bele az építőiparba, s a kilencvenes években már Angliában szállodaépítést irányított. A balettnak hátat fordító férfi később beletanult a biztosítási szakmába is. Egyik ügyfele elárulta, hogy eladósodott, ezért el kéne adnia a házát, nehogy az is elússzon. Gábor percek alatt eladta, s ettől beindulva 2001-ben ingatlanközvetítő céget alapított. Akkor már mélyen hívő baptistává vált felesége hatására, akivel két gyermeket nevelt. Sikeres üzleti tevékenységére úgy gondolt, hogy ahhoz a tehetséget Istentől kapta. 2011-ben elvesztette feleségét. Egy évig csak sírt. 2013-ban újra nősült, és felesége egy kislányt szült.
A megéltek ösztönzést adnak Gábornak, hogy segítsen megoldást találni másoknak. Mint például annak a nyugdíjas asszonynak, aki váláskor devizahitelt felvéve kifizette a közös házból távozó exférjet tízmillió forinttal. Később a tartozás felment 16 és fél millióra, a nő nem tudta fizetni a havi 130 ezer forintos részletet. Meghirdette a házát 30 millióért. Egy vevő se jött.
– Attól kellett félni, hogy a bank fél áron eladja a házat – idézi fel a történetet Gábor.
– Rávettem, hogy kérjen reális összeget a házért, adja el gyorsan, aztán menjen ki Németországba bébiszitternek, a fia már úgyis ott él. Kint egy-két év alatt összegyűjt annyit, hogy itthon vehet egy kétszobás panelt. Megfogadta a tanácsot, a ház elment 20 millióért, neki maradt 3 millió, kint dolgozik, a fiánál lakik, és jövőre már vehet egy lakást itthon.
A 48 esztendős János egykor a Pécsi MFC válogatott focistája volt, csapatával Magyar Kupát nyert, s olyan csapatok ellen küzdhetett a nemzetközi kupákban, mint a Manchester. Pályája befejeztével a sportból gyűjtött pénzből házakat épített, majd eladta azokat. 2010-ben megrendelés híján kiszállt az építőiparból, és edzőként folytatta. Négy év után menesztették, s akkor ment el ingatlanügynöknek az egyik országos céghez. Az ott dolgozó 1100 ügynök közül az értékesítések alapján ő bent van a legjobb harmincban. Másfél év után ez nagy teljesítmény.
A kivitelezői múlt és a fociból hozott kudarctűrő képesség sokat segít neki.
Az ingatlanügynökök nem titkolják, hogy a pálya a jövedelem miatt is vonzó. Dóra úgy lett ügynök, hogy saját házát egy irodán keresztül adta el 20 millióért, s az iroda leszedett tőle 800 ezret. A Pannon Filharmonikusoknál brácsázó asszony arra gondolt, hogy ez neki is megy. Azóta zenél és házakat árul.
A saját irodával rendelkező, egyedül vagy néhány ügynökkel dolgozó ingatlanértékesítők általában az eladási ár 3-4 százalékát kérik el a sikeres eladáskor. Ennek a pénznek a fele elmegy a hirdetésekre és a bérterhekre. A sok embert foglalkoztató országos irodák 3,3-4,5 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, s a befolyt pénz 32–52 százaléka az ügynöké. Utóbbi a hirdetésre meg az irodai költségekre nem kell áldozzon, ám alvállalkozóként dolgozva a bérterheket ő fizeti.
Kiszámolható, hogy havi két-három ingatlan eladásából meg lehet élni, s ha húszmillió feletti ház megy el, akkor egész jól is akár. De keményen kell hajtani, egész nap házakat mutogatni, emberek kívánságait kitudni, s a magánhirdetőket meggyőzni arról, hogy
a profinál hirdessenek.
A bevezetőben említett pécsi férfi fél nap alatt eladta a paneljét kilencmillióért. Ügynök nélkül, így keresett 300 ezret. Most váltana. Ügynök még nem volt. Meg akasztott ember. Az ügynök mégiscsak jobb.
