Miközben az MSZP és az érintett szakszervezetek folyamatosan tiltakoznak, kiderült, hogy a KDNP-frakció számára elfogadhatatlan mostani formájában az a munka törvénykönyve-tervezet, amelyet a Matolcsy György vezette tárca készített. Legalábbis ezt nyilatkozta lapunknak hétfőn Harrach Péter.

A kereszténydemokrata frakcióvezető szerint a javaslat nemcsak az Orbán Viktor miniszterelnök által is képviselt védett kor intézményével megy szembe, hanem a KDNP által készített sarkalatos családvédelmitörvény-javaslattal is.

– A KDNP a családvédelmi törvényben érvényesíteni szeretné, hogy a gyerekszülés után, illetve a gyesről visszatérő anyák is védelmet élvezzenek a munka világában. És ne csak a közszférában, hanem a versenyszférában is biztosítsák számukra például a részmunkaidős vagy távfoglalkoztatást – közölte Harrach Péter, aki szerint ezzel párhuzamosan a a munkaadók számára is jóval nagyobb járulék kedvezményt kellene biztosítani. A kormány első olvasatban már tárgyalta a törvényjavaslatot, és a KDNP-s frakcióvezető szerint azzal összhangban kell megfogalmazni a munka törvénykönyvének tervezetét.

Lázár János Fidesz-frakcióvezető a múlt héten nyilatkozott arról, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely azt a célt szolgálja, hogy a munkanélkülieket, a gyermeket nevelő anyákat, a szülési szabadságról visszatérőket visszavezetesse a munka világába. Ezzel ellentétes szabályozást a Fidesz támogat – hangoztatta a politikus.

Kormánypárti képviselők munkatársunknak azzal magyarázták a jobboldalon is elfogadhatatlannak tartott változatot, hogy „így legalább ősszel lesz honnan látványosan visszahátrálnia a Fidesznek és a KDNP-nek a munkavállalók érdekében”. Van olyan interpretáció is, amely szerint „bár Matolcsy szociálisan érzékeny és a demográfiai mutatók is fontosak a számára, de elsősorban a piac érdekét szolgálja, gazdaságot próbálja megerősíteni”.

Ezzel indokolják azt is, hogy a nemzetgazdasági tárca – mások mellett – a Tesco egyik megbízott munkajogászát, Pethő Róbertet kérte fel a törvénytervezet kidolgozására.

Az tehát nem kérdés, hogy a Matolcsy-tárca által kidolgozott tervezet számos ponton változni fog. Ezt jelzi az is, hogy Kara Ákos, a parlament foglalkoztatási bizottságának fideszes tagja, aki a javaslat nyilvánosságra kerülése óta sokadszorra áll újságírók elé, hétfőn egy sajtótájékoztatón ismét megerősítette: a Fidesz-frakció garanciákat szeretne látni az új jogszabályban a védett kor intézményére és a kismamák munka világába való visszatérésének erősítésére. Emellett azt szeretnék, ha a segélyezés helyett inkább a munkavégzés kerülne előtérbe.

Várhatóan lesznek még más olyan területek, ahol a Fidesz-frakció hasonló garanciákat kér az előterjesztő nemzetgazdasági tárcától, ezeket augusztusban vitatják meg, és javaslataikat eljuttatják a minisztériumnak.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője pár napja a közrádióban leszögezte: a szociális konzultációval eldőlt, hogy a védett kor intézménye bekerül a munka törvénykönyvébe, így 55 éves kor felett csak szélsőséges esetben lehet majd valakit kirúgni. De az is beépül, hogy segély helyett munkalehetőséget biztosítson az állam.

A miniszterelnöki szóvivő arról nem nyilatkozott egyértelműen, hogy a gyesen, gyeden lévőket hátrányosan érinti-e a munka törvénykönyvének tervezett változtatása. „Amit a Fidesz frakciójának vezetője, Lázár János mondott, azt tessék készpénznek venni. Amit nem támogat a Fidesz-frakció, az nem kerül be, de amivel egyetért, az szerepelni fog az új munka törvénykönyvében” – mondta Szijjártó.

Kara Ákos a sajtótájékoztatóján arra szólította fel a pártokat és szakmai szervezeteket, hogy minél hamarabb tegyék meg javaslatukat a munka törvénykönyvével kapcsolatban. Az MSZP az "érdekegyeztetés rendszerének szétzúzása" után viszont cinikusnak és nevetségesnek tartja, hogy a kormánytöbbség azt mondja, javaslatokat.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja és Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő hétfőn tartott sajtótájékoztatón egyaránt úgy foglalt állást, hogy a munkavállalóknak a jövőben kevesebb fizetésért és rövidebb szabadság mellett kellene többet dolgozniuk, ha életbe lépnének a munka törvénykönyvének, kormányzati portálon közzétett módosítási javaslatai – tudósított az MTI.

Gúr Nándor szerint a kormány nevezheti ugyan pusztán munkaanyagnak a dokumentumot, az ettől függetlenül teljes mértékben tükrözi a Fidesz ars politikáját, amely konzultáció helyett egyoldalú döntéshozatalról szól. A szocialista politikus szerint az elmúlt egy évben már számos olyan kormányzati munkaanyaggal találkoztak, amelyek “pillanatok alatt törvénnyé váltak”.

A munka törvénykönyvének tervezett változtatásai nemcsak a munkavállalókat, hanem a szakszervezeteket is nehéz helyzetbe hozzák, mert szinte teljesen leépítik az érdekegyeztetés és az érdekképviselet rendszerét - mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP szóvivője. Az MTI tudósítása szerint Vágó Gábor a Liga Szakszervezetekkel folytatott megbeszélés után azt mondta: a munkavállalók kiszolgáltatottá tételével „még egy lépéssel közelebb kerültünk az orbáni gazdaságpolitika teljes bukásához”.

Szabó Zsolt, az LMP fejlesztéspolitikai szakszóvivője azt mondta, egyetértettek a szakszervezeti vezetőkkel abban, hogy a tervezet nem szolgálja a munkavállalók érdekeit és ha csorbítják a dolgozók jogait, azzal még nem teremtenek munkahelyeket. Visszásnak nevezte, hogy a munkavállaló vagyonával felel a rábízott eszközökért illetve hogy könnyebbé válik a védett korban levők elbocsátása is.

Megszólalt az ügyben a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára is. Ő a Klubrádió Szolidaritás című műsorában elmondta, hogy alapvető irányvonalát tekintve helyesnek tartja a munka törvénykönyv módosításait, például a vitatott túlórakeret kétszázról háromszáz órára való emelését. A munkavállaló jogainak csökkenését pedig a változó piaci körülményekhez való könnyebb igazodást elősegítő intézkedésnek tartja.

Javasolni fogják azonban, hogy tartsák meg a védett kor intézményét és a szabadnapokat, illetve azt, hogy a munkavállaló jogviszonyára, a munkán kívüli magatartása ne lehessen hatással. A főtitkár bízik abban, hogy a jogi garanciák egy részének elvesztése nem adhat okot a munkáltatói visszaélésekre, hiszen a mindkét félnek azonosak az érdekeik.