Sokasodnak a problémák a vérszívók körül
Mióta a kormány központosította és a katasztrófavédelemhez helyezte a szúnyoggyérítés megszervezését, sokasodnak a problémák a végrehajtás körül. Az önkormányzatoknak, a korábbi megrendelőknek alig van rálátásuk a folyamatra, a jelenleg már évi 1,5 milliárd forintot felemésztő tevékenység átláthatatlanná vált.
Az említett összegből több mint 700 településen évi 2-6 alkalommal – légi kémiai módszerrel mintegy 420 ezer hektáron, földi kémiai módszerrel, azaz szintén permetezéssel 310 ezer hektáron, biológiai módszerrel pedig mindössze 15 ezer hektáron – védekeznek. Hogy pontosan mikor és hol történik a gyérítés, nehéz nyomon követni: a tájékoztatásra a katasztrófavédelem honlapját jelölték ki, ám ott az utólagos beszámolókon kívül alig találni érdemi információt.
|
Kémiai megoldás: levegőből permeteznek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Vannak ugyan megyénkénti, illetve regionális bontású táblázatok a tervezett irtásokról, de ezekben nincs pontos időpont és településeken belüli helyszín. Emiatt a fürdőzők vagy a méhészek aligha tudnak alkalmazkodni az eseményekhez. Ráadásul a permetezések sem mindig akkor történnek, amikor az előrejelzésben szerepelnek.
Az elmúlt napokban a katasztrófavédelmet is felügyelő belügyminiszterhez fordult az LMP azzal a kérdéssel, hol ismerhető meg az országos szúnyoggyérítési program, amelynek alapján elvileg a beavatkozásokat szervezik, és mit terveznek tenni annak érdekében, hogy a szükséges információk mindig időben eljussanak az érintettekhez, ahogyan az a vonatkozó jogszabályokban szerepel.
Szél Bernadettnek, a párt képviselőjének információi szerint a közelmúltban több olyan gyérítési művelet is volt, ahol a hatékony tájékoztatás elmaradt: a Velencei-tó északi partján és a Balatonon a déli parton kora este permeteztek bejelentés nélkül, a Balatonnál pedig egy reggeli irtást is „tartottak”, ami nemcsak szabálytalan, hanem értelmetlen is. (Ilyenkor a szúnyogok általában nem repülnek, ráadásul a nyílt víz fölött zajlott a művelet, és ott nagyon kicsi a szúnyogsűrűség.)
Jelenleg a katasztrófavédelem adatai alapján szinte kizárólag a kémiai gyérítést használják, ami továbbra is nagy környezeti és egészségügyi kockázatú tevékenységnek számít. Egy tavaszi szakmai konferencián, amelyet az Európai Szúnyogirtók Szövetségének magyar tagszervezete rendezett, az hangzott el: a biológiai szúnyoggyérítés nemcsak hatékonyabb és biztonságosabb, hanem olcsóbb is.
Makrai László, a Szegedi Környezetgazda Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt: a biológiai szúnyoggyérítés bonyolultabb, komolyabb előkészítést igényel a vegyszeres irtásnál, de a költsége mindössze a harmada-negyede a kémiai irtásénak. Régebben Szegeden is kémiai úton próbálták megoldani a szúnyogproblémát, amely évente 120 millió forintba került. 2012-ben egy élőhely-térképezés után átálltak a biológiai eljárásra: jelenleg száz víztestet tartanak kontroll alatt (kéthetente ellenőrizve a lárvák mennyiségét a vízben), és így döntik el, hogy a biológiai hatóanyagot mikor kell kijuttatni az élőhelyekre. Így a korábbi összeg töredékére van szükség.
Módszertan
Biológiai gyérítés. Ez a metódus nagyobb összefüggő területekre kiterjedően megszervezett, döntően szelektív hatású, elsősorban biológiai szerekkel végzett lárvairtáson alapul.
Kémiai gyérítés. Ez lényegében a rovarölő szerek repülőgépről és földről történő kipermetezését jelöli.
Betegségeket is terjesztenek
Az éghajlatváltozás miatt új szúnyogfajok és az általuk terjesztett betegségek is megjelentek Magyarországon. Az idegen honos szúnyogok egyrészt dél felől érkezve jutnak el hozzánk, másrészt a világkereskedelem áruforgalma révén is érkeznek trópusi fajok, amelyek az enyhébb időnek köszönhetően túlélnek, olykor szaporodnak is nálunk. A szúnyogok által terjesztett kórok közül említést érdemel a kutyák szívférgessége, a nyugat-nílusi vírus, a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség, a csonttöréses láz és a déli szomszédainknál újabban rendre felbukkanó malária.
