A kormány meghátrálása és Hoffmann Rózsa leváltása a felsőoktatási államtitkári pozícióról jó stratégiának bizonyult. Klinghammer István egykori rektor, aki hajdanán a rektori konferencia elnöki posztját is betöltötte, pacifikálta a kormány politikája ellen kialakult tiltakozást, és megtörte az egységet is.
|
| Újra nőhet a létszám - Bócsi Krisztián / Népszabadság |
A felsőoktatási jelentkezések zuhanása megállt, a felvételiző diákok száma csekély mértékben emelkedett is. A 2014 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre ugyanis összesen 106 ezren jelentkeztek, szemben a tavalyi 95 ezerrel. Így valójában most nagyjából a 2012-es szinten állunk – akkor még 110 ezren adták be a felvételi kérelmüket.
A korábbi csökkenés mögött azt látjuk, hogy leginkább azok morzsolódtak le, akik az érettségi után elhalasztották egy-két-három vagy több évvel a diplomájuk megszerzését. Idén valamennyire visszaszivárogtak ezek a fiatalok.
Mégis csak igaza lenne Varga Mihálynak? A nemzetgazdaságiminiszter korábban azt mondta, hogy a belső fogyasztás növekedésében bíznak. Ennek illusztrálására furcsa példát választott: azt mondta, hogy ha a hűtőszekrény elromlik, akkor azt előbb-utóbb le kell cserélni, vagyis az emberek hűtőt fognak venni.
 |
A ponthatárok kihirdetésekor tavaly nyáron
Móricz-Sabján Simon |
Vannak, akik szerint a felsőoktatási jelentkezéseknél él e hűtőgépeffektus: a felsőfokú végzettség megszerzését, akár az elromlott hűtőszekrény lecserélését, nem lehet a végtelenségig húzni, előbb-utóbb realizálni kell.
De csak ennyi a kedvező jel. A magyar felsőoktatásért fizetni akaró kereslet ugyanis idén tovább zuhant. A költségtérítéses képzésre jelentkezők száma 2004 és 2014 között nagyságrendileg 50-ről 13 ezerre zuhant. Ez azt jelenti, hogy azok, akik a felsőoktatásban megszerezhető papírért anyagi áldozatot akarnak hozni, egyre kevesebben vannak. Vagyis: csak annak kell a magyar diploma, akinek lehetősége van azt ingyen megszerezni.
Ez a jelenség az egyetemeknek különösen figyelmeztető: át kell gondolniuk finanszírozási stratégiájukat. Az intézményeknek fontos és kiszámítható bevételt jelentett az önköltséges hallgatók által befizetett tandíj. Ez a pénz azonnal beérkezett a beiratkozáskor, az állami támogatásokkal ellentétben sokkal kiszámíthatóbban jött, s tervezni lehetett vele. Épp ennek a rétegnek a csökkenésével kell számolni hosszú távon.
Első helyen 70 ezren jelölték meg az alapképzést, az osztatlan mesterképzést 9763-an, a felsőoktatási szakképzést pedig 4971-en választottak. Érdekes, további elemzést igénylő adat, hogy a legnagyobb arányban a pedagógusképzések esetében nőtt meg a jelentkezések száma: míg 2013-ban 6136-an jelöltek meg ilyen szakot első helyen, addig ez a szám idén 8546, azaz közel 40 százalékkal többen választották elsőként ezeket a képzéseket.
