MSZP: titkos szövetség alakult Mesterházy Attila mögött
Lapunk úgy tudja, hogy az egyeztetést Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Hiller István szervezték, a közel harminc fős társaságban volt még többek között Szekeres Imre, Baja Ferenc, Katona Tamás és több megyei elnök: például Harangozó Tamás, Iváncsik Imre, Varga Zoltán vagy Boldvai László. A pártelnök Mesterházy Attilát nem hívták meg a tanácskozásra, de úgy tudjuk, értesítették róla; őt Velez Árpád kabinetfőnök képviselte a társaságban.
Megbízható forrásaink arról számoltak be, hogy a titkos összejövetel célja egy szövetség kialakítása volt a jelenlegi pártelnök mellett/mögött annak érdekében, hogy a Gyurcsány-platform esetleges kiválása utáni időszakban is bizonyosan fennálló és megmaradó problémákra mielőbbi megoldások szülessenek.
„Veled vagyunk, de csak ha hagyod!” - így foglalta össze lapunknak a tanácskozás célját és eredményét az egyik résztvevő. A szövetség ugyanis egyfajta irányítói grémium lenne, egy belső áramlatokat összefogó együttműködés, amely egyelőre a jelenlegi pártelnök mögött sorakozik fel.
A „pénteki kör” egyeztetéséről írásos feljegyzés is született. Ebben többek között megállapítják, hogy az MSZP válaszút előtt áll. „Még van esély arra, hogy megteremtsük az új magyar baloldalt, de arra is, hogy az MSZP elveszítse jelentőségét és képességét a szövetségkötésre. Ahhoz, hogy az első utat járjuk, a párton belül olyan mozgalomra, szövetségre van szükség, amely nem a hatalmi-személyi viszonyok átrendezésére összpontosít, hanem arra, hogy az MSZP-ben az új magyar baloldal gondolati és szervezeti kereteit építse ki” - olvasható a lapunk birtokában lévő összefoglaló dokumentumban.
A „kör” kimondta, hogy új MSZP-re van szükség, de nem egy másik pártra. Ennek érdekében több fontos feladat tisztázását várják a novemberi kongresszustól és azt megelőzően a vonatkozó pártközösségektől is.
Ez utóbbiak között szerepel például az MSZP kormányzati és ellenzéki teljesítményének egyértelmű értékelése, a válságkezelés baloldali modelljének felvállalása, a kudarcokért való felelősségvállalás. A szövetség kívánja azt is, hogy az MSZP állást foglaljon Európa legaktuálisabb vitáiban és erősítse meg értékvállalását az Európai Uniót és annak jövőjét illetően. Végleges döntés meghozatalát szorgalmazzák a követni kívánt pártmodellt illetően is, amely viszont semmiképpen sem lehet a Fidesz struktúrájának leképezése.
„Kollektív vezetést, alulról felfelé való szervezeti építkezést, a párton belül folyamatos tevékenységi és politikaformálási lehetőséget nyújtó 'részvételi demokráciát' kell kialakítanunk” - szerepel a „pénteki kör” iratában. A tanácskozók szintén megállapodtak abban, hogy helyre kell állítani a belső bizalmi viszonyokat, ki kell érlelni egy „párt-KRESZ-t”, amely a viták alapfeltételeként világossá teszi: mikor és hogyan van helye a nyilvánosságnak és mi a kötelessége a kisebbségben maradónak.
Egyértelműen a Gyurcsány-platformmal való csatározásra utalva a dokumentum azt írja: „Ma az MSZP előtti kihívás nagyobb, mint amit személyi kérdésként kezelve lehet megoldani (…) Problémáink nem oldódnak meg, az ország számára is fontos teljesítményünk nem javul személyi változásokkal, más hatalmi elrendeződéssel, kilépéssel vagy formális együtt maradással. Ma minden MSZP-n belüli vita és változás csak azt szolgálhatja, hogy a sértett és jogfosztott társadalmi csoportok számára a párt újra alkalmas megoldásokat kínáljon. Ez a feladat túlmutat az egyes platformok, pártközösségek, politikai csoportok határain. A párt egészét átfogó, az új MSZP megteremtésére alkalmas mozgalomra és szövetségre van szükség. Mi erre teszünk kezdeményezést” - olvasható a lapunk birtokában lévő iratban.
A pénteki találkozót sok, kisebb közösségekben zajló beszélgetés előzte meg és információink szerint még folytatódni is fognak a tanácskozások. Úgy tudjuk, az írásos összefoglalót Mesterházy Attila pártelnök is megkapta.
