Mint arról beszámoltunk már, az ellenzéki párt elnöksége a Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter által vezetett József Attila Alapítványt kérte fel a programcsomag elkészítésére. „Ez nem választási program és nem kormányprogram, ennek még nem jött el az ideje; sokkal inkább a kulcsproblémákra fókuszáló szakpolitikai helyzetértékelés és javaslatcsomag”- fogalmazott a munkával kapcsolatban korábban lapunknak Szekeres.

Nem titkolják: a végeredménnyel hitelesíteni akarják azt, hogy az MSZP „kormányzóképes társadalmi erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal” és céljuk annak biztosítása is, hogy nyolc év kormányzati munka után lehetővé tegyék bizonyos problémák és megoldási módok újraértékelését, az „elmúlt időszakban rosszul megközelített kérdések új feldolgozását”.

A köz- és szakpolitikai álláspontok kialakítása már tavasszal megkezdődött, információink szerint a folyamat most lépett új szakaszba. A munkacsoportok jövő héten véglegesítik a vitaanyagot, ezek terjedelme nem lehet több 34 flekknél. A dolgozatok elsősorban nem az Orbán-kormány értékelését, inkább új pozíció megfogalmazását célozzák. Ezekhez augusztus 20. és szeptember 15. között tehetnek javaslatot a párttagok és szimpatizánsok, majd a frakció és a szakmai kabinetek vitáznak róla.

Az elkészült anyagokból nem egyetlen egységes szerkezetbe foglalt írásos dokumentum születik, hanem több, egymáshoz kapcsolható füzet. Az öt témakör, amelyeket ezek feldolgoznak: gazdaságpolitika, agrár- és vidékfejlesztés; demokrácia, állam-és közigazgatás; foglalkoztatás és szociálpolitika, egészségügy; oktatás-kultúra, nyilvánosság; illetve külpolitika, biztonságpolitika.

Az MSZP vezetése a napokban küldte ki a hivatalos levelet, amelyben javaslatokat vár a párttagoktól a munkaanyagokkal kapcsolatban, egyfajta párton belüli konzultáció részeként az mszp.hu honlapon. Ebben a levélben több tucat kérdést tettek fel az érintetteknek, amelyekben megoldásokat várnak a pártvezetők. Ilyen például a közmunka és segélyezési rendszer visszásságainak áthidalása, azaz hogyan lehet egyszerre méltányosnak tekinthető elvárásokat támasztani a támogatottal szemben úgy, hogy közben ne csak felesleges munkát végezzen; illetve egyáltalán lehet-e különbség közmunka és közmunka között. De arra is várnak javaslatokat, hogy miután nem lehet azonnal visszaépíteni a hárompilléres nyugdíjrendszert a Fidesz-kormány döntései után, milyen megoldások lehetségesek a rendszer fenntarthatósága mellett.

„A szociális és társadalompolitikai jellegű kormányzati célok elválasztása a nyugdíjrendszertől önmagában nem káros, de mi ennek a helyes mértéke és mi az, ami már csak az egyik vagy a másik állami zseb valójában lényegtelen különbségtételéből fakad?” - szól egy másik, ehhez kapcsolódó kérdés.

A levélben olvasható még annak megvitatása is, hogy szabad-e országon belüli elköltözésre, versenyképesebb területekre való betelepülésre biztatnia az államnak egyes polgárokat, vagy ez csak a szociális feszültségeket súlyosbítja. De ugyanígy szerepel a szakszervezeti érdekek és a versenyképesség növelésének egyensúlya, a jogállami rendszer orbáni leépítésének korrekciójához való hozzáállás mélysége, a nemzeti identitás megfogalmazása annak kisajátítása nélkül, vagy annak kimondása is: „hogyan lehet saját hősöket, idolokat állítani úgy, hogy közben őket tudatosan nem lökjük bele az elmúlt évek lövészárkaiba?”