Felülvizsgálati kérelmet nyújt be az MSZP hétfőn a Kúriához az üzletek vasárnapi zárva tartása kapcsán benyújtott népszavazási kezdeményezésről szóló döntés miatt. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a párt kérdésének – „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?" – hitelesítését megtagadta, mert a testület álláspontja szerint Wodicska Zoltán magánszemély hasonló tartalmú indítványa korábban érkezett be.

„Egyet ért (sic!) ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?" – ezt a kérdést tette volna fel Wodicska. Csakhogy az NVB szerint ez meg nem egyértelmű, azért nem lehetett befogadni. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy a szocialisták indítványával érdemben ne foglalkozzanak.

Harangozó Tamás, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint a Nemzeti Választási Iroda, illetve az NVB több törvénysértést is elkövethettek. A politikus álláspontja, hogy az iroda olyan adatokat – nevezetesen a beléptetéskor a portaszolgálatnál keletkezett személyes adatokat – használt fel bizonyítékként, amelyeket a rögzítésük után legkésőbb 24 óra múlva meg kell semmisíteni. Hetekkel később mégis ezekre alapozva mondták ki, hogy Wodicska volt az első.

Az MSZP azt is kifogásolja, hogy az iroda iratkezelési szabályzatával ellentétes módon jártak el. Harangozó hangsúlyozta: a szerint az egymással versengő népszavazási kérdések sorrendjének megállapításakor nem az épületbe való megérkezésnek, hanem a beadvány hivatalos érkeztetésének az időpontja számít. A választási bizottság viszont úgy vélte, a szocialisták NVB-be delegált embere visszaélt a helyzetével, amikor a portán várakozó Wodicskát az állandó belépője birtokában „beelőzte", hogy Lukács Zoltán MSZP-alnök magánszemélyként jegyzett indítványát kézbesítse.

Szintén a Kúriához fordul az Új Magyar Köztársaság Egyesület is – tudatta Vajda Zoltán, a szervezet egyik ügyvivője. Ők ugyancsak megszavaztatnák az embereket a vasárnapi zárva tartásról. „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?" – ők ezt bocsátanák referendumra.

A civilek különben csak másnap nyújtották be a saját kérdésüket, mert álláspontjuk szerint akkor nyílt meg erre a jogi lehetőség.

Az áldatlan versengés előzménye, hogy a Munkáspárt április 1-jén népszavazási kezdeményezéssel állt elő. „Egyetért Ön azzal, hogy alkotmányos alapjog legyen a vasárnapi pihenőnap?" – ez volt a kérdésük, ami nyilvánvalóan rossz, mert az alaptörvényt referendum útján nem lehet módosítani. Ezért előbb az NVB, majd június 30-án a Kúria is megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, és attól kezdve lehetett újabb hasonló kérdést beterjeszteni.

Vitatott azonban, hogy a végzés mikor válik jogerőssé. Az MSZP és Wodicska abban a pillanatban ugrottak, amikor a döntést a választási iroda honlapján közzétették. Az NVB korábban azonban úgy vélte, a jogerőre emelkedés a bíróság weblapján való megjelenés pillanata. Vajda szerint a Kúria egy korábbi döntése is ezt az álláspontot támasztja alá.

A legfőbb bírói fórumnak kilencven nap áll rendelkezésére, hogy határozzon. Úgy tudjuk, a civilek és a szocialisták ebben az ügyben nem mennek többé egymással szembe, és ha egyikük kérdése átmenne, a másik fél a mögé fog állni. Az egyesület rendszerbontónak szánt népszavazási kezdeményezésében az MSZP máris igen aktív szerepet vállalt.