Azt mondta: a törvény elfogadásakor a fideszes többség a jogszabályban hagyott egy kiskaput, amivel "meg lehetett úszni" az állami rendszerbe való belépést. Erre akkor volt lehetőség, ha a törvény elfogadása előtt a takarékszövetkezet jelezte a bankká alakulási szándékát. Ez a rendes határidőre "csak Orbán Viktor jó barátjának, Garancsi Istvánnak sikerült" - mondta, hozzátéve: a köztársaság elnök azonban megfontolásra visszaküldte a törvényt a parlamentnek, amivel lehetőség nyílt három takarékszövetkezet - a Buda-Cash érdekkörébe tartozó Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, a Buda Takarék Szövetkezeti Hitelintézet és a Dél-Dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet - előtt arra, hogy beadják kérelmüket.

Harangozó Tamás úgy fogalmazott: ezzel Áder János tevőlegesen is segítette a "most bedöntött" bankcsoport létrejöttét.

Hozzátette, hogy a kérelmek egyébként valószínűleg nem feleltek meg a törvényi kritériumoknak, mert a hírek szerint a takarékszövetkezetek hatvan napot kaptak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) arra, hogy hiánypótlást nyújtsanak be, "azaz a papírokat utólag előállítsák". Szavai szerint ez volt a második pont, ahol "a fideszes államigazgatás aktívan bábáskodott a bank létrejöttéhez". Végül felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank pedig engedélyezte a három bank működését.

A politikus felszólította a köztársasági elnököt, hogy tisztázza a szerepét az ügyben. Kérdésként tette fel, hogyan fordulhatott elő, hogy az elnöki vétóval tevőlegesen is hozzájárult a bankcsoport létrejöttéhez. Azt is firtatta, hogy az államfő "kapott-e kérést vagy megbízást bárkitől", hogy a törvényt küldje vissza, és tudta-e, hogy elnöki vétója nélkül ezek a bankok létre sem jöhettek volna. Végül azt kérdezte, volt-e köze a döntésének ahhoz, hogy a sajtóhírek szerint akkoriban a takarékok tulajdonosi háttere "összeért" annak a rádiónak a tulajdonosi hátterével, amelynél fia dolgozott.