– Orbán Viktor utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kivizsgálta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által lebonyolított állami földbérlet-pályázatot, és a jelentés megállapította, hogy az elbírálás sok esetben kifogásolható volt. Ezért azt javasoljuk, hogy a vizsgálati jelentés tízéves titkosítását oldják föl, ez ugyanis lehetőséget adna a veszteseknek polgári perek indítására a nemzeti park ellen – nyilatkozta a Népszabadságnak Gőgös Zoltán parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke.

Kurucz Árpád / Népszabadság

Mint beszámoltunk róla: a HNP 2013-ban hirdette meg Hajdú-Biharban az állami legelők haszonbérbe adását, a pályázat eredményét idén januárban tették közzé. Hajdú-Biharban az eredményhirdetés súlyos visszaélések gyanúját keltette föl, így hatalmas felháborodást okozott. Voltak ugyanis olyan győztes cégek, amelyeket a pályázati kiírás után alapítottak, egyes nyertesek pedig nem is azon a lakcímen éltek, ahová be voltak jegyezve.  Ennek következtében olyanok is elestek a legelőktől, akik valóban helyben gazdálkodnak.

A botrány hatására Orbán Viktor januárban utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő földhaszonbérleti szerződéseket, valamint az azokkal kapcsolatos körülményeket vizsgálja meg arra vonatkozóan, hogy történtek-e szabálytalanságok, jogsértések. 

A vizsgálati jelentés elkészült, azt a napokban elolvasta két szocialista képviselő, Harangozó Gábor és Gőgös Zoltán, de az anyagot nem kaphatták meg, s nem is hozhatják nyilvánosságra, mert tíz évre titkosították.

Gőgös Zoltán lapunknak azt mondta: a Kehi precíz, korrekt vizsgálatot folytatott le, s az ellenőrzés alátámasztja azt a gyanút, hogy több pályázat esetében visszaélések történhettek. Elmondása szerint a Kehi kifogásolta, hogy a HNP nem ellenőrizte az adatok valódiságát, így a pályázók által megadott állatállomány számát nem egyeztették a hivatalos állatállomány-nyilvántartóval. A Gőgös szerint több pályázó a valótlan adatokkal nyerhetett, hiszen a valóságban nem rendelkezett annyi állattal, amennyit az adatlapon megjelölt.

Hozzátette: a Kehi jelentése utal arra is, hogy többen "bérállatokkal" győztek, azaz csak a pályázat időtartamára vettek bérbe jószágot, hogy megfeleljenek a kiírásnak. Előfordult az is, hogy a pályázók magyar őshonos állatok tartásáról nyilatkoztak, azt viszont senki nem ellenőrizte, hogy az állományból ténylegesen mennyi az őshonos.

A képviselő közölte: a Kehi alátámasztotta azt a sajtóértesülést is, miszerint egyes cégek 2013-as megalapítása csak a bérleti jog megszerzésére irányult. Megemlítette, hogy a vizsgálat kifogásolja az elbírálás szubjektív elemeit: a beadott gazdálkodási tervre olyan magas pontszámot lehetett kapni, hogy ez önmagában eldönthette egy-egy pályázat sorsát, márpedig a terveket a bírálók lényegében úgy pontozták, ahogy akarták.

A képviselő közölte: hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Kehi-dokumentumban a HNP megállapításai is olvashatók, márpedig a nemzeti park tagadja, hogy szabálytalanságok, jogsértések történtek volna. Az állatállomány ellenőrzésének elmaradását például azzal indokolják, hogy a pályázók a büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztak, ezért adtak hitelt az adatoknak.

Kérdésünkre,  miszerint a jelentés ismeretében milyen lépéseket terveznek, Gőgös Zoltán azt mondta: komoly ügyről van szó, így Orbán Viktorhoz fordulnak, elvégre év elején a miniszterelnök rendelte el a Kehi-vizsgálatot. Mint fogalmazott, azt kérik Orbántól, hogy kezdeményezzen egyeztetést a gazdák és a HNP között, hogy a legkirívóbb eseteket orvosolni lehessen.

Hozzáfűzte: a teljes pályáztatást nem volna célszerű újra lebonyolítani, hiszen voltak olyanok, akik megérdemelten jutottak legelőhöz.

Gőgös nyilatkozatára reagálást kértünk a HNP-től, ahol közölték: megkeresésünket továbbították az agrártárca sajtóosztályára.