Bélteczki János, a MOSZ elnöke elmondta, információik szerint 3000-3500 rezidens tervezi, hogy elhagyja a magyar egészségügyi rendszert. A MOSZ csaknem tízezer kérdőívére adott válaszaiban mintegy ötszáz szakorvos azt felelte, bármi történik, elhagyja a rendszert, további 2700-en komolyan fontolgatják, hogy elmenjenek. 

Bélteczki János hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ezek az orvosok itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, "de van egy határ", amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik. Felhívta a figyelmet továbbá: "mindaz, aki felelős helyzetben és helyen van, tartózkodjon minden olyan ötlettől, megjegyzéstől, amely további feszültséget kelthet, mert akkor az orvosok, szakdolgozók nem várnak hat hónapot, hanem itthagyják az országot most".

A MOSZ elnöke emlékeztetett egy április elején tartott sajtótájékoztatójukra, amelyen Claude Wetzel, az Európai Orvos-szakszervezetek szövetségének (FEMS) elnöke azt mondta, hogy Európában a magyar orvosok keresnek a legrosszabbul, pedig ők dolgoznak a legtöbbet. Megjegyezte: az európai piacon kelendők az orvosok, így egyre többen mennek külföldre. Az ő példájukat követik az egészségügyi szakdolgozók, sőt a MOSZ elnökének legfrissebb információi szerint már a Magyar Mentőszolgálat dolgozói is gondolkodnak azon, hogy külföldre menjenek dolgozni.

A MOSZ elnöke kiemelte: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével, de úgy gondolja, a kötelező türelmi időt betartották. Számításaik szerint az egészségügyi dolgozók mintegy százszálékos béremeléséhez nagyjából kétszázmilliárd forintra lenne szükség, de a bérük, mint mondta, még így is messze elmaradna az európai átlagtól. Ebben a vonatkozásban az a harminc-negyven milliárd, amelyet a népegészségügyi termékdíjból, valamint az egészségügyi struktúra átalakításából erre szánna a kormány, nagyon kevés, de több, mint a semmi.

Bélteczki János szerint probléma, hogy eddig a kórházi konszolidációra "csepegtetett" többletforrások is mind működési költségekre mentek, nem a bérrendezésre. Emellett viszont az egészségügynek egy másik akut problémája, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények beszállítóinak nagy része mostanáig megelőlegezte a szállítást. A nagykereskedők viszont "tanultak a dunaújvárosi kórház esetéből" - az intézmény mintegy másfél milliárdos adósságot halmozott fel az utóbbi időben -, így viszont a jövőben valószínűleg megszűnnek a beszállítói hitelezések. A MOSZ elnöke szerint ez napokon, heteken belül bedöntheti a magyar egészségügyet, és akkor kormányzati beavatkozásra lesz szükség.

Pozitívumként emelte ki és egyben megköszönte a szakállamtitkárságnak, hogy a múlt héten megszavazott egészségügyi salátatörvényben rendezték az orvosok munkaidejét, túlmunkájuk elszámolását. Mint mondta, korábban többször előfordult, hogy a kórházakban a 24 órás szolgálat után a dolgozónak nem adták ki a nyolcórás pihenőidőt, vagy az átlagosan hét-nyolc ügyeletükért havi 30-40 ezer forinttal kevesebb ügyeleti díjat kaptak, mint kellett volna. Bélteczki János arra is kitért, hogy mivel az ügyeleti rendszer részletszabályozását egy későbbi szakminiszteri rendelethez kötötték, ennek kidolgozásában a MOSZ is szeretne részt venni.

Szócska hazaszólt

A szaktárca külföldön tartózkodó vezetője a MOSZ tájékoztatójára reagálva azt mondta: pontosan tudja, hogy az emberi erőforrás kríziskezelése az egészségügy sorsfordító kérdése. Ez egy nemzetközi probléma, dolgoznak a megoldáson - tette hozzá. A tárca életpályamodellje több komponensből fog állni. Ennek egyik fontos része a bérfelzárkóztatás is, amelynek egyik forrásáról - a népegészségügyi termékadóról - hamarosan döntés születik. Ennek teljes összegét az egészségügyben használják majd fel, elsődlegesen a bérek rendezésére - szögezte le az államtitkár.

Arra a kérdésre, hogy az életpályamodellben lesznek-e konkrét összegek is, azt felelte: egész biztosan lesznek olyan elemei, amelyek konkrét összegeket is fognak tartalmazni, de az, hogy ebből mi valósul meg, az az ország gazdasági teljesítő képességének függvénye.