Magyarkanizsa főterén is kevesebb a messziről érkezett személy, mint korábban. Egy magát 47 évesnek és szíriainak mondó férfi meséli, hogy visszafordították őket a szerb rendőrök, sőt, elszállásolás címén 50 eurót fizettettek velük. Annyiért a panzióban is alhattak volna – Magyarkanizsán tömve van a szálloda és a panzió is olyan menekülőkkel, akik meg tudják fizetni az árát.
– Mi bajuk velünk az európaiaknak? – kérdi az angolul viszonylag jól beszélő férfi.
– Miért nem akarnak segíteni nekünk? Nem jószántunkból jövünk ide: Szíriában gyilkolnak, akasztanak. Három kisgyereket meg a feleségemet hagytam otthon. Sírok mindig, amikor eszembe jutnak. Nem a Merkúrról jöttünk. Mi ugyanolyan emberek vagyunk, mint az európaiak.
Azt mondja, addig próbálnak átjutni a határon Magyarországra, míg egyszer majd sikerül. Az első nagyobb csoport már délután elindul gyalog Magyarkanizsáról – a horgosi országútról az első lejárónál bekanyarodnak az ártéri erdőbe.
|
Gyűjtőtábor Röszkénél, ahol szerb és magyar határőr együtt próbál gátat vetni az illegális migrációnak
Reviczky Zsolt |
Magyarkanizsán is úgy van, hogy az első időben segítették és sajnálták a menekülőket, később azonban egyre több embert zavart a jelenlétük. Először még azt mondták, milyen gyönyörű szeme van az arab kisfiúnak, pár hét múlva már azt, hogy ha megnő, ő lövi majd halomra a francia karikaturistákat. Egy helyi férfi szerint Alekszandar Vucsics szerb kormányfő azért nyilatkozott olyan indulatosan a magyar határon épülő drótkerítésről, mert attól tart, azután mindenhonnan Szerbiába toloncolják vissza a migránsokat. Szerbia is visszatoloncolhatná őket Macedóniába, ám az szinte lehetetlen: azt sem tudják, hányan tartózkodnak Szerbia területén, a szerb–macedón határ pedig erdős, hegyes vidék; legfeljebb akkor lehetne ellenőrizni, ha ott is építenének egy falat.
– Ami Belgrádtól délre van, az Szerbiában nem működik – jegyzi meg a férfi, de aztán hozzáteszi:
–Itt sincs semmi perspektíva. Ha a feketék elmennek, mi is megyünk utánuk.
Martonoson, a határ menti, magyar többségű faluban várjuk, hogy a migránsok első nagy csoportja előbukkanjon az erdőből, de csak egy ősrégi Yugo kisautó jön a töltésen. Nagyszülők és unoka utaznak rajta. A nagyszülők mutatják, hogy a faluból a Tiszához vezető úton nemrég halottat találtak – egy beteg migráns lehetett. A szomszédjuk meg a fia lakodalmán halomra lőtte a menyasszonyt és annak rokonságát, állítólag azért, mert elmentek Franciaországba dolgozni. A kisunoka málnával kínál bennünket, és azt meséli, a főtéren a „muszlimánák” megkérdezték tőle, hol van itt a Tesco.
Martonoson egyébként szép számmal élnek helyi muzulmánok is. Olyan egykori jugoszláv állampolgárok telepedtek itt le, akik a délszláv háború idején menekültek el Németországba. Később kaptak ötezer euró újrakezdési pénzt, és kirakták őket az Európai Unióból. Azért Martonosra jöttek, mert itt már kétezer euróért szép nagy családi házat kapni. Lassan itt is lehet nekik mecsetet építeni, mint Szabadkán.
A migránsok valahol az erdőben várják a sötétedést. Léna, a kisunoka újra elénk tartja a málnás tálat. A nagymama nagyot sóhajt. Szombaton utazik a kicsi Norvégiába. Az édesapja már két éve ott dolgozik – most végre a felesége és a kislánya is utánaköltözhet.
Lázongás és készenlét a röszkei táborban
Szabadságot követeltek, és az ujjlenyomatvétel, valamint a fényképkészítés miatt tiltakoztak a bevándorlók a röszkei menekülttáborban. A migránsok kiabáltak, a rendőrség nagy erőkkel a helyszínre vonult, de nem kellett beavatkozni. A migránsokat buszokkal szállították el olyan menekülttáborokba, ahol még van hely, így a hangulat estére megnyugodott. Egy nap alatt 1141 határsértőt – köztük 106 gyereket – tartóztattak fel a rendőrök Csongrád megyében. (Munkatársunktól)
