A kormányfő múlt pénteken azt hangoztatta, hogy a menekültek és a megélhetési bevándorlók az Európai Unió területére Görögországnál lépnek be, majd Szerbiába, Macedóniába mennek, onnan érkeznek Magyarországra. Utóbbi országokban azonban már nem üldözik őket, ezért nem tekinthetők menekülteknek - állította. Nagy Boldizsár másként látja, mert az Európai Unió Bírósága és az Emberi jogok Európai Bírósága is több alkalommal is kimondta, hogy Görögország nem tekinthető biztonságos országnak. Szerbiáról ugyanezt magyar bíróságok mondták ki. Ráadásul az Európai Bizottság azt javasolja, hogy hozzanak el húszezer embert Görögországból, könnyítve ezzel az ország terheit. A nemzetközi jogász szerint ezért is furcsa, ha valaki éppen ezzel az országgal példálózik.
A beszélő gonoszsága
Szerbiában a menedékkérők nem számíthatnak tisztességes eljárásra - a kérelmezők nem egészen egy százaléka részesül valamilyen védelemben -, s gyakori a velük szembeni hatósági erőszak. Aki a hazájukban megerőszakolt, megkínzott embereket tényleg Szerbiába küldené vissza, szembeköpi a múltunkat, semmibe veszi a magyar érdekeket, hiszen becstelen kötelességszegővé, a nemzetközi közösség páriájává tenné a nemzetét - fogalmazott Nagy Boldizsár. Az ilyen szavaknak nincs sem értelme, sem jelentése, és szerinte legfeljebb a beszélő gonoszságát bizonyítják.
|
Menekült idén februárban Ásotthalomnál – határőr nem volt a közelben
Balogh László / Reuters |
Lezárhatják persze az államhatárt, mert jogilag semmi nem tiltja, hogy szögesdrótot húzzanak ki, de innen már nincs túl messze, hogy a menekülőket le is akarják majd lőni egy szabálysértés kísérlete miatt - véli Nagy Boldizsár. Hamis illúziót kerget azonban az - tette hozzá -, aki azt hiszi, hogy a végsőkig elkeseredett embereket, hátuk mögött több ezer kilométernyi úttal, egy kerítés visszatarthatja. Ezzel legfeljebb azt lehet elérni, hogy Magyarország átlöki a terhet más EU-tagállamokra, de a szakértő szerint akár az is elképzelhető, hogy a drótot átvágják, esetleg a menekültek tömegesen a határátkelőkön jelennek még, és ott kérnek menedékjogot. Ettől kezdve tilos őket visszaküldeni - hangsúlyozta a nemzetközi jogász.
Zsigeri elutasítás
A közös uniós menekültpolitika - amit a kormány zsigerből elutasít - Magyarország érdekét is szolgálná, s ez a döntéshozóknak is látniuk kellene, ha előrelátóbban gondolkodnának - mondta Nagy Boldizsár. Szűklátókörűségre vall, amikor valaki csak azt látja, hogy pillanatnyilag mi tűnik kedvezőbb megoldásnak - emelte ki -, mert ha sikerülne nemzeti hatáskörbe vonni a menekültügyet, abba egy váratlan válsághelyzetben az ország belerokkanna. A rendszer totális összeomlásához különben szerinte az is elég lenne, ha minden magyarországi menedékkérő csak egy hónapig maradna, mert akkor még a Parlament termeit is meg kellene nyitni a számukra.
Tulajdonképpen kész szerencse, hogy nemigen akar senki itt időzni, mert sokaknak vannak már ismerőseik, rokonaik valamelyik nyugati államban. Ők egyébként két rossz között választhatnak Nagy Boldizsár szerint: ha Magyarországot elhagyva menedékkérelmet adnak be, a dublini egyezmény alapján visszatoloncolásra számíthatnak, ha meg nem jelentkeznek, illegalitásba kényszerülnek. Amennyiben viszont egy államban sikerül öt hónapig bujkálniuk, az ottani hatóságoknak kell már eljárniuk. A nemzetközi jogász álláspontja egyébként az, hogy a nemzeti konzultáció és a hozzá kapcsolódó kampány költségeiből ezerszám bérelhetnének lakásokat a menekülőknek, s ha tisztességes körülményeket és emberséges bánásmódot biztosítanának nekik, nem sütnének szégyenbélyeget az országra.
Elvágni a Vajdaságot?
A lapunknak nyilatkozó volt határőr főtisztek és tábornokok sem látnák értelmét annak, ha a teljes magyar–szerb határt hermetikusan lezárnák. Egyik forrásunk úgy fogalmazott: Magyarországnak már csak a szerbiai magyarságra tekintettel is meg kellene gondolnia a vasfüggönyépítést.
Úgy tudjuk, erről egyelőre nincs is szó. Fideszes honatyák lapunk kérdésére inkább a határőrizet visszaállítását tartották megoldásnak.
Pontosan tudni lehet – magyarázta lapunknak egy szakértő –, hogy merre húzódnak az embercsempész-útvonalak. Tudható vagy feltérképezhető, merre vannak a gyülekezőpontok, és hogy milyen útvonalon szállítják el a határon átjuttatott embereket a csempészek. Ezeket a pontokat és útvonalakat kell folyamatosan ellenőrzés alatt tartani – mondták, hozzátéve, hogy ez a gyakorlatban korántsem egyszerű feladat, és nem csak azért, mert több száz – modern éjjellátókkal, más ellenőrző eszközökkel és terepen is gyorsan mozgó járművekkel felszerelt – határrendészt kell a kritikus határszakaszokon állomásoztatni.
Az albán maffia markában
A balkáni embercsempész-útvonalakat most az „albán maffia” tartja kézben. Ez a bűnszervezet kiszorította az orosz alvilágot, leszámolt az olasz maffia odatelepült egységeivel. Ember-, fegyver- és heroinkereskedelemből évente mintegy 15 milliárd eurós bevételre tesz szert. Velük szemben Magyarország egymagában tehetetlen.
Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő rámutatott: Franciaország és Olaszország katonai fellépést fontolgat az embercsempészek ellen. Az olasz hatóságok pénzügyi szankciókat vezetnek be azokkal a településekkel szemben, amelyek befogadják a gazdasági menekülteket. Más uniós tagállamok is lépéseket tettek vagy készülnek tenni a feléjük tartó menekültáradat megfékezésére.
Titkosszolgálati források szerint csak Líbiában mintegy 450-500 ezer ember vár arra, hogy az embercsempészek Európába szállítsák őket.
Nógrádi szerint nagyban javíthatja Magyarország határainak védelmét, ha sikerülne szoros együttműködést kialakítani a szerb hatóságokkal. A szakértő szerint azonban nem feltétlenül a magyar kormánynak, hanem az Európai Uniónak kellene az uniós csatlakozásra vágyakozó Szerbiát, a szerb politikai vezetést rákényszeríteni az embercsempészekkel szembeni eddiginél határozottabb fellépésre.
Keresztbe verik
Lapunk korábban hírt adott arról – belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva –, hogy a magyar hatóságok az embercsempészek „levadászásával”, pénzforrásaik korlátozásával, a csempészútvonalak elvágásával kívánnak gátat vetni a tömeges illegális határátlépésnek. Nem zárható ki azonban, hogy a Fidesz-frakció határzár-elképzelései keresztbe verik e szakmai terveket. Pedig ezért kár volna, mert ahogy Tarjányi Péter rendőrségi szakértő felidézi, amikor egyszerre kétszáz keletnémet menekült kezdett el rohanni a határ felé, köztük gyermeküket a karjukon cipelő anyák, serdülők és idősek vegyesen, esélyük sem volt megállítani őket. Elfogtak pár tucatnyit, a lemaradókat, de a nagy többség átjutott. Tarjányi egykoron ugyanis az ötletet felvető Rogán Antal szülőfaluja, Szakonyfalu közelében volt határőr.
