Gyakran elhangzik, hogy a nők nem is akarnak részt venni a politikában, ám ez nem igaz, hiszen a női jelöltek száma az elmúlt két évtizedben megduplázódott. Hogy mindez mégsem vonta maga után a női mandátumok számának növekedését, annak inkább az az oka, hogy a választási rendszer akadályokat gördít a nők megválasztása elé, a pártok pedig egyfajta kapuőr szerepet töltenek be a nők politikai pozíciókba kerülése előtt.
|
Szabó Tímea (PM)
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
- Hiába lett több női jelentkező, aki szeretne az országos politika színpadára lépni, a női jelöltek túlnyomó többségét olyan pozícióban indítják a pártok - a listák végén, illetve esélytelen egyéni választókerületekben -, ahol a nyerési esélyük igen csekély. Így a nők számára a bekerülés is nehezebb – fogalmaz Ilonszki Gabriella politológus a Nőtlen évek ára című, a Női Érdek által nemrég megjelentetett tanulmánykötetben olvasható elemzésében.
Rámutatott: 1990 óta nem tapasztalható számottevő emelkedés a parlamentbe került nők arányában – a rendszerváltáskor 7,3, 2010-ben 9,1 százalék volt az arány –, és e tekintetben nincs lényegi különbség a baloldali és a jobboldali kormányzati periódusok között.
Bár a baloldalon megjelentek karakteres nőpolitikusok, és bevezettek egy párton belüli női kvótát, az alkalmazás módja nem orvosolta a női esélyegyenlőségi hátrányokat.
A 2010-es választások idején színre lépő LMP volt korábban az egyetlen párt, amely következetes női esélyegyenlőségi programját a választásokon is hangsúlyozta, listáin pedig minden harmadik jelölt nő volt, így 2010-14-ben parlamenti frakciójában is közel egyharmad volt a női képviselők aránya – emlékeztet Ilonszki Gabriella.
|
A legelőkelőbb hölgy: Az LMP-s Szél Bernadett a párt alelnökeként második volt az országos listán
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az LMP a mostani választáson is tartotta magát a 33 százalékos, váltakozó nemű listás kvótához – két azonos nemű jelölt után egy ellenkező neműnek kell következnie a listán, így nem fordulhat elő, hogy álkvótát alkalmaznak a pártok, és az arányt a lista aljára tett nőkkel, csak papíron teljesítik –, így az új Országgyűlésben a zöld pártnak lesz arányaiban a legtöbb – 40 százaléknyi - női képviselője. Összesen öt mandátumot szereztek, ebből egyet Szél Bernadett, egyet pedig Schmuck Erzsébet tölthet be.
Az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció szintén támogatja a női kvótát – előbbi ígérete szerint be is fog nyújtani egy olyan törvényjavaslatot, amely minimum 30 százalékos női jelölt arányt ír elő a 2018-as választásoktól kezdődően mind a listákra, mind az egyéni körzetekre vonatkozólag; a DK szintén indokoltnak tartja 2018-tól az országgyűlési és az önkormányzati választáson a listán kötelező, arányosan eloszló 30 százalékos női kvótát.
A négy-négy mandátumot nyert pártok képviselői közül most egy-egy nő - Vadai Ágnes (DK) és Szabó Tímea (PM) - így a két pártban 25-25 százalékos lesz a női képviselők aránya.
A nők főként a kisebb és szegényebb településeket irányítják, a nagyobb és erőforrásokban gazdagabb településeken már nem nagyon rúghatnak labdába
Az MSZP 29 képviselője közül viszont csak négyen lesznek nők - Bangóné Borbély Ildikó, Demeter Márta, Heringes Anita és Kunhalmi Ágnes - így a párt frakciójában 13 százalékos lesz a női jelenlét.
 |
Dunai Mónika (Fidesz)
Máthé Zoltán / MTI |
A fenti arányokat jelentősen rontja a Jobbik és a Fidesz: előbbinél 23 képviselőből mindössze kettő - Dúró Dóra és Hegedűs Lóránt Gézáné - lesz nő (8 százalék), utóbbinál a 133 megszerzett mandátumból csak kilencet tölt be nő (6 százalék).
A képviselőnők nagy többsége listáról került be: Kunhalmi Ágnes a külföldről érkező szavazatok összeszámlálása után akár még egyéniből is bejuthat, de jelenleg a Fidesz az egyetlen párt, amelynek nőtagjai - Bene Ildikó, Czunyiné Bertalan Judit, Dunai Mónika és Csöbör Katalin személyében - egyéni választókerületekben is tudtak mandátumot szerezni (a Fidesz 133 mandátumból 96-ot egyéniben szerzett).
Az adatokból is látszik, hogy a Fidesz nem támogatja a női kvótát, de a párt szerint a képviselőnők alacsony arányából hiba is lenne általánosítani, hiszen a helyi politikában jóval több a nő.
Kétségtelen: az országos politikában uralkodó trendektől eltérően a női polgármesterek száma folyamatosan emelkedik a rendszerváltás óta - arányuk 10-ről 18 százalékra nőtt. Csakhogy a nők főként a kisebb és szegényebb településeket irányítják, a nagyobb és erőforrásokban gazdagabb településeken már nem nagyon rúghatnak labdába.
- Már önmagában jelzésértékű a női polgármesterek növekvő száma, hiszen ez a politikai motiváció megjelenésére utal a nők körében is. Ez a női polgármesteri bázis lehetne a nők számára a politikai karrierút kiinduló pontja – fogalmaz Ilonszki Gabriella, hozzátéve: a valóság azonban nem így működik.
|
Demeter Márta (MSZP)
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A magasabb politikai pozíciókba ugyanis nem feltétlenül alulról és az egyéni teljesítmény alapján, hanem inkább az érdekközösségen alapuló politikai kapcsolathálózatok segítségével lehet bekerülni. A női polgármesterek ugyanakkor általában a kisebb és erőforrásokban szegényebb települések élén állnak – 2012-ben a 2500 főnél kisebb települések 20 százalékát vezette nő, míg a nagyobb településeknek csak a tíz százalékát - , és nem kerülnek látókörbe a magasabb pozíciók elosztásakor.
50 százalékos női kvótát!
Tegyék kötelező érvényűvé az 50-50 százalékos kvótát az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon, a jelöltlistákon a nők és a férfiak felváltva szerepeljenek - ezt kéri a márciusban alakult Civil Női Kormány (a CNK) a frissen megválasztott országgyűlés pártjaitól és a megalakítandó kormánytól. Fontosnak tartják azt is, hogy az egyéni jelöltek számára egyenlő esélyeket, anyagi forrásokat és láthatóságot biztosítsanak.
A CNK szerint a tényleges női képviselet kedvezőtlen aránya miatt a nők szempontjai és érdekei nem jelennek meg a döntéshozatalban, holott vizsgálatok igazolják, hogy a nők és a férfiak eltérő életkörülményeire és igényeire tekintettel lévő döntéshozatal a társadalmi jólét és a versenyképesség növekedése révén mindkét nem boldogulását elősegíti.
