„Rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú”, és az „a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak” minősül – mondta ki egy konkrét ügy kapcsán az Alkotmánybíróság (AB) tavaly ősszel. Az Index egy tüntetésről olyan fotókat tett ugyanis közzé, amelyeken a rendőrök felismerhetők, ezért az internetes portált a személyiségi jogok megsértése miatt jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezték.

Hétfőtől lehullhat az álarc Kocsis Zoltán / Népszabadság

Az alkotmánybírák Majtényi László beadványa alapján ezt az ítéletet semmisítették meg. Változatlanul hatályban maradt azonban a Kúria 2012-ben született jogegységi határozata, amely szerint „a közterületen, a nyilvánosság előtt munkáját végző, intézkedő rendőr nem tekinthető nyilvános közszereplőnek csupán amiatt, mert a közhatalmi funkciót megtestesítő állami szerv alkalmazottja”. Ebből pedig azt vezették le, hogy olyan felvételeket, amelyeken a rendőrök felismerhetők, csak az érintettek hozzájárulásával lehet közzétenni.

„A rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül” – mondta ki viszont az AB, tehát „az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül” közölhető. Vagyis: a rendőrök is fotózhatók, de kizárólag emberi méltóságuk sérelme nélkül. Így tilos például egy sérült rendőr szenvedésének bemutatása. Akkor sem érvényesülhet maradéktalanul a sajtószabadság az alkotmánybírák szerint, amikor a képen csak egy személy látható.

„Ilyenkor a sajtószabadság és a (…) képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani” – állapították meg. Elvileg tehát nem zárható ki, hogy a sajtóban olyan képet tehessenek közzé, amelyen egyetlen rendőr szerepel, de ha az érintett perel, a bíróságnak kellene kimondania a végső szót. Mindezek alapján a Kúriának – bár a határozatát a sajtószabadságra alapozta – tudomásul kell vennie: erősebb érdek fűződik a rendőr közhatalmi tevékenységének ellenőrizhetőségéhez, mint a személyiségi jogai feltétel nélküli tiszteletben tartásához – állítja Kolláth György alkotmányjogász.

Szerinte így csak egyetlen döntés születhet: minden olyan intézkedésről, amelynek hírértéke van, szabadon készíthetők felvételek. Nem vitatja persze, hogy az emberi méltóság – ide nem értve például azt az esetet, ha az egyenruhás törvénysértő módon jár el –, esetleg valamilyen fontos szolgálati érdek ennek korlátja lehet, hiszen egy kommandósról nyilván nem lehet képet közölni.

A jogegységi határozat egyébként szélesebb körről, a „nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző” emberekről szól. Tehát a rendőrökön kívül más, nagyobb nyilvánosság előtt dolgozó személyek képmásának felismerésre alkalmas módon való közzétételét is tiltja. Kolláth úgy látja, az AB-határozat alapján a döntésnek ki kell terjednie a tűzoltókra vagy a büntetés-végrehajtásban dolgozókra is – akik az állam nevében szintén közfeladatot látnak el –, de egy útépítő munkásra például már biztosan nem.