|
Dúró Dóra konzultál Krizsán Csaba / MTI |
Több roma értelmiségi is felidézte, hogy Menyhért 2002-ben publikálta a Zöld az erdő című cigány népismereti könyvét. A kötetet rengetegen kritizálták, mert több állítását rasszistának találták – például azt, hogy cigány népszokás a dögevés –, és végül a korábbi tervekkel ellentétben nem is használták az oktatásban. Emiatt még nem vetette volna ki magából a cigány értelmiség Menyhértet. Azt viszont már nem tudta neki megbocsátani, hogy „jobbikos lett".
Egykori ismerősei közül többen azt mondták, hogy az elismerés utáni vágy hajtotta a Jobbik felé. „Mondhat bármilyen hülyeséget, a Jobbikban elég, ha bizonyos dolgokat határozottan és hangosan mond" – ismertette nem túl hízelgő véleményét egyik, az oktatásban dolgozó forrásunk.
Folytatódik az EduLeaks!
Továbbra is arra kérünk mindenkit, akinek olyan dokumentumok vannak a birtokában, amelyek segítenek bemutatni az oktatási rendszer abszurditását, problémáit, juttassa el szerkesztőségünkbe. Folyamatosan dolgozzuk fel a beérkezett anyagokat. (E-mail: eduleaks@nepszabadsag.hu, postai cím: Népszabadság, 1082 Budapest, Futó utca 35–37.) Forrásainkat sohasem adjuk ki.
A sorozat korábbi részeit erre a linkre kattintva érhetik el.
– Nem vagyok egy szemellenzős ember – mondta Menyhért a jobbikos kapcsolatot firtató kérdéseinkre. Szerinte a radikális pártban értelmes és valós kérdéseket feszegetnek a cigánysággal kapcsolatban. – Dúró Dóra asszony megszólalásai pedig nagyon okosak – említette meg külön az oktatásüggyel is foglalkozó kulturális bizottság elnökét.
A tanárnő 2015 októberében – jócskán a bántalmazások miatt tett feljelentések után – a bizottság Jobbik által felkért szakértője volt. Az ülésen azt bizonygatta, hogy Magyarországon nincsenek iskolai szegregációról szóló törvények, azaz nincs szegregáció. Dúró lapunknak azt mondta: nem tudott a Menyhért elleni nyomozásról, és nem került szóba közöttük, hogy milyen vádakkal támadták a tanárnőt.
|
Menyhért Ildikó javasol Földi D. Attila / Népszabadság |
A Jobbiknál jó ütőkártyának tűnhetett a tanárnő felkérése: a radikális jelzőtől szabadulni igyekvő párt olyan cigány emberrel képviseltethette magát, aki egy követ fúj a Jobbikkal. Tagadta például, hogy lenne olyan iskola Magyarországon, ahová nem vesznek fel cigány gyerekeket a származásuk miatt.
Menyhért felszólalásának tervezetét előzetesen elküldte a Dúró kabinetjét vezető Szávay Lászlónak egyeztetésre.
A tanárnő olyannyira bevált, hogy Szávay a későbbiekben megkérte, javasoljon további szakértőket a Jobbiknak. A nő a tiszabői problémákról is rendre tájékoztatta a jobbikos háttérembert. Ezzel függhet össze, hogy a Jobbik pártalapítványából finanszírozott Alfahír novemberben cikket közölt a témában, megemlítve, hogy egy szülő rátámadt és ököllel ütötte a tanárnőt. Áprilisban pedig portrét közölt Menyhértről azzal a felütéssel, hogy „saját népét tanítja" a faluban.
Cikksorozatunk első két részében megírtuk:
– Gyermekek bántalmazásával gyanúsítja a rendőrség a tiszabői általános iskolában tanító Menyhért Ildikót.
– A jelentések pofonokról, az órán kialakuló tömegverekedésről szólnak. A tanárnő tagadja a vádakat, és mostanáig a helyén maradhatott – a Klik a nyomozás végét várja.
– A rendőrség az iskola igazgatójának felelősségét is vizsgálja.
Dúró Dóra azt mondta lapunknak, hogy Menyhértet egy konkrét esetben kérték fel szakértőnek, azóta neki nincs vele kapcsolata. Ám ha olyan téma vetődik fel, amelyben relevánsnak tartják a véleményét, máskor is meghívhatják. Az Alfahír áprilisi cikkében viszont az olvasható: a tanárnőt manapság „Dúró Dóra miatt kezdik ki, akinek szakértőként segít helyes döntéseket hozni".
Menyhért korábban minden lehetséges fórumon dicsérte a Fidesz oktatáspolitikáját. Amikor Tiszabőn találkoztunk vele, az egyik első mondandója az volt, hogy milyen jó dolog a Klik. Beszélgetéseink során viszont minden kormány oktatáspolitikájával szemben kritikus volt, és radikálisan új alapokra helyezett romastratégiát sürgetett.
Az általa a Jobbiknak és korábban Hoffmann Rózsának eljuttatott ötletekről megkérdeztünk oktatási szakértőket. Azt mondták: „tabudöntögetőnek szánhatta, de szakmailag kritikán aluli." Egyikük egyenesen károsnak minősítette Menyhért elképzeléseit. Ő viszont kitart mellettük, és nem zárja ki, hogy igazgatónak pályázik Tiszabőn. Szerinte ezért is támadhatják kollégái. Egy a jobbikos kapcsolatai miatt aggódó roma politikusnak pedig azt írta: lehetséges, hogy politikus lesz. Majd hozzátette: az is lehet, hogy a Jobbikban.
Keresztény szellem
A pedagóguskar életre hívása után Menyhért azon törte a fejét, hogy a szervezeten belül roma tagozatot alakít. Ebből nem lett semmi. A tanárnő viszont aktív a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetében, ahol létezik egy cirka tíztagú roma tagozat. Ennek Facebook-oldalán aláírás nélkül, de a „Hoffmann Rózsa államtitkár asszony 2008-ban hallgatott meg engem” kitétel alapján Menyhérthez köthető leírásban ez olvasható: „Magyarország köznevelési törvénye olyan kerettörvény, mely garantálja a cigány gyermekek számára az egyenlő esélyeket.” (Hoffmann 2010-ben lett oktatási államtitkár – a szerk.) Menyhért meghívta Tiszabőre a szakszervezetet vezető Bardócz-Tódor Andrást, aki a bántalmazási ügyekben neki adott igazat, és véleményéről Szabó István tankerületi igazgatót is értesítette. Szerinte az iskolában „a szörnyű hangulatot mesterségesen generálja néhány ember”.