Hozzátette: az Új Széchenyi Terv bejelentését fokozott várakozás előzte meg, hiszen a 2001-ben elindított első Széchenyi Terv akkor lendületet és reményt adott az országnak, hogy az itt élők is sikeresek lehetnek, nemcsak nyugati társaik.

A fejlesztéspolitikai államtitkár szerint az Új Széchenyi Tervhez köthető remény, lendület, újraindulás nemcsak a kis- és középvállalkozásokat érinti, hanem az állam, a közszféra képviselőit is, a fejlesztéspolitikában bekövetkezett váltás pedig a megújulás szellemiségét képviseli, amelynek végeredménye az lehet, hogy a magyar polgárok jól érzik magukat saját országukban.

Molnár Ágnes hangsúlyozta: Magyarország akkor lesz sikeres, ha az egyéni és a közösségi fejlesztési tervek egymással összekapcsolódnak. Ez nyilvánul meg az ÚSZT-ben bejelentett 93 pályázat konstrukcióban, a pénzügyi eszközökben és a nemzeti programokban.

Az ÚSZT-ben megjelenő megújult fejlesztéspolitika egyik pillére, hogy a forrásokat egyszerű, átlátható, hatékony módon kell eljuttatni a felhasználókhoz. Ennek érdekében az NFM "rendet vágott" a fejlesztéspolitika szabályozásában - húzta alá az államtitkár.

Kifejtette: megszületik a megújuló fejlesztéspolitika támogatását szabályozó új kormányrendelet, amely 24 korábbi jogszabályt szüntet meg, és növekvő garanciával párosuló egyszerű szabályokat rögzít a támogatási folyamatban.

Az államtitkár példaként említette, hogy a rendszerben megszüntették a párhuzamosságokat, ellentmondásokat, megerősítették a jogbiztonság intézményét, például úgy, hogy minden beadott pályázatnál lehetőség lesz kifogást benyújtani. A panasszal kapcsolatos fellebbviteli jogkört a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz telepítették.

A pályázati rendszer egyszerűsítése során a támogatási folyamatot újra szabályozták, rövidítették a bírálati időt és gyorsítják a kifizetéseket, preferálják az automatikus elbírálású pályázatokat, eltörölik a bonyolult és időigényes kétfordulós eljárási rendet - mondta Molnár Ágnes.

Kifejtette: változás, hogy hiánypótlásra egy alkalommal lesz lehetőségük a pályázóknak a jövőben, annak érdekében, hogy rövidüljön a bírálati idő. Könnyítést jelent az is, hogy eltörölték a felesleges jelentési kötelezettséget, és csak a befejezés közeledtével kell beszámolni a projektgazdának a fejlesztés állásáról. Az elszámolás során a számlabeadástól számított 60 napról 45-re mérsékelték a kifizetési határidőt, továbbá bevezették az egyszerűsített, átalány alapú elszámolási lehetőséget.

Fontosnak tartotta az államtitkár, hogy a pályázatok elkészítésére kellő idő álljon rendelkezésre az átgondolt fejlesztések érdekében, amely a fenntarthatóságot is erősíti.

A technikai egyszerűsítések között említette az államtitkár, hogy elektronikus adathordozón, CD-n is be lehet adni a pályázatot, így egy több száz oldalas pályázat esetén a nyomtatás nem kötelező. Ezen kívül rövidebb adatlapokat kell majd beadni, az azokban szereplő adatmezőket lecsökkentették, valamint egyszerűsítették a nyilatkozattételt. A beadáskor csak arról kell nyilatkoznia a pályázónak, hogy a szükséges mellékletekkel rendelkezik, amelyeket a szerződéskötéskor kell csatolni. A források felhasználásának intézményrendszerében a közreműködő szervezeteknél átláthatóságot, összehangolt működést teremtenek, a szolgáltató intézményrendszer kialakítása hosszabb folyamat lesz - jegyezte meg Molnár Ágnes, aki szerint Magyarország akkor lesz sikeres és válik a régió egyik vezető államává, ha a nemzeti együttműködés kormánya az Új Széchenyi Tervben kijelölt stratégia mentén, a fejlesztési források megfelelő koordinálásával hajtja végre a gazdasági növekedéséhez vezető megújult fejlesztéspolitikát.

Becslések szerint az Új Széchenyi Terv első körében bejelentett 93 pályázati konstrukció 1.100 milliárd forint kerettel 3-4 szeres összeget mozgat meg a majd gazdaságban. Ennek részeként a vállalkozásfejlesztés során 173 milliárd forint forrást helyeznek ki a kkv-khoz. "A szektor abban az esetben tud a gazdaság motorjává válni, ha sok vállalkozáshoz jutnak el a források" - mondta az államtitkár.

Az Új Széchenyi Terv bejelentésekor a pályázatok első csomagját indították el, az idén még újabb forráskihelyezés lesz az év második felében. Megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémiával arról, hogy a következő pályázati csomagba beépüljenek a tudományos élet részéről megfogalmazott célok, például az alapkutatás infrastruktúrájának, az akadémia és az egyetemek berkeiben működő kutatói hálózatok további támogatása, továbbá a fiatal kutatók, tudósok, egyetemi hallgatók itthon maradásának segítése, a külföldön tanuló, dolgozó fiatalok hazahozatala - mondta Molnár Ágnes.

Az államtitkár kitért arra, hogy a forráskoordináció jegyében az innovációs alap is a minisztérium felügyelete alatt áll. A megújult fejlesztéspolitikában az innovációs alap és az uniós forráskihelyezések erősíteni fogják egymást az Új Széchenyi Terv stratégiája mentén.

Már működnek az Új Széchenyi Terv információs pontok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, a MAG ZRT-nél, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-nél illetve a regionális fejlesztési ügynökségeknél, valamint folyamatosan lehet tájékozódni a fejleményekről az Új Széchenyi Terv hivatalos honlapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu. Ezen túl minden megyére kiterjedő országjáró sorozat kezdődik, hogy az új pályázati lehetőséget, a rendszer egyszerűsítését megismertessék az érdeklődőkkel - mondta Molnár Ágnes.

Kapcsolódó cikkek: Erdőt ápolnak a közmunkások a Plisiben | A fejlesztési tárca pályázat nélkül adta ki az engedélyt | Filléreket keres az Orbán-kormány | Nincs ok a hurráoptimizmusra | Márciusig 1100 milliárd fejlesztési pályázat