Megrendelésre dolgozhatott a Csontváry-kép elrablója

Mivel a gyűjteményre a cívisváros biztosítást kötött, amelynek részleteit a műgyűjtő nem ismeri, az önkormányzattól szerettük volna megtudni, hogy jelen esetben hogyan és mikor hívják le a biztosítás összegét. Írásban azt kérdeztük, hogy a Modemből ellopott, eltűnt képek esetében mit tartalmaz a biztosítási szerződés? Mikor kell fizetni Antal Péternek és mennyit? Akkor kell fizetni, amikor lezárul a rendőrségi nyomozás, vagy akkor, amikor Antal Péter bejelenti a kártalanítási igényét? Megkérdeztük azt is, hogy mekkora összeg illeti meg Antal Pétert, azaz a 8 évvel ezelőtt megállapított 80 millió és 25 millió forint érték az irányadó, vagy átszámolják az összeget mai értékre inflációval és kártalanítással együtt?

Kérdéseinkre nem sok konkrétumot tartalmazó válasz érkezett. A városházától megtudtuk: Debrecen önkormányzata teljes körű biztosítással rendelkezik az ingó és ingatlan vagyontárgyakra, ezen belül az Antal-Lusztig-gyűjteményre 3,17 milliárd forint értéken. Hozzátették: a gyűjtemény minden egyes darabjának biztosítási értékét tételesen meghatározták, a biztosítás kedvezményezettje az önkormányzat. A válasz így zárul: "a műtárgyak eltűnésének észlelésekor a rendőrségnek tett bejelentéssel egyidejűleg a biztosítótársaságot is értesítette az önkormányzat a szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően". A biztosítás kedvezményezettje tehát a város, ami azt jelenti: a meglopott műgyűjtőnek nem közvetlenül a biztosító fizet, hanem Debrecen önkormányzata.

Kukla Krisztián - Konyhás István / Népszabadság

Ebből a válaszból tehát nem derül ki, hogy a biztosítás összegét mikor lehet lehívni, s vajon meg kell-e várni vele a rendőrségi nyomozás befejezését. Ennek azért van jelentősége, mert a Modemben még mindig reménykednek abban, hogy a képek "nem végleg tűntek el". Kukla Krisztián, az intézmény igazgatója érdeklődésünkre azt mondta: nem úgy tekint a műalkotásokra, mint ellopott tárgyakra, s bízik benne, hogy hamarosan előkerülnek.

Az igazgatóval folytatott beszélgetésünk során szóba hoztuk, hogy a Modemben az elmúlt hónapokban megszorító intézkedéseket hajtottak végre, több alkalmazottat elbocsátottak, a státuszban maradt dolgozóknak pedig csökkentették a bérét, sőt munkafeladatokat vontak össze. Kérdésünkre, miszerint lehet-e összefüggés az elbocsátások következtében megcsappant dolgozói létszám, valamint a biztonsági felügyelet hatékonysága között, Kukla Krisztián azt válaszolta: ilyen összefüggés nincs, a Modem biztonsági szolgálatát ugyanis nem a létesítmény dolgozói, hanem külsős cég látja el. Kérdésünkre hozzátette: a megszorítások, elbocsátások nem érintették az őrző-védő szolgáltatást.

A Modemből eddig egyébként soha nem tűntek el műtárgyak, Debrecenben utoljára a Déri Múzeumból jelentettek lopást, amelynek raktárából 2012-ben a portás lopott el egy négyszáz éves japán kardot. Az egymillió forint értékű fegyvert később az interneten hirdették meg mindössze 70 ezer forintért, így bukkantak nyomára a Déri Múzeum munkatársai.

Igaz, annak nem sok esélye van, hogy egy lopott Csontváryt internetes apróhirdetésben árulnak majd. Debreceni műgyűjtői körökben megtudtuk: sajnos nemzetközileg bevett gyakorlat, hogy egy-egy műkincset azért lopnak el, hogy később éppen a meglopott gyűjtőnek kínálhassák föl eladásra. A műgyűjtők ezt nem szokták ugyan nagydobra verni, de előfordul, hogy egyes festményeket többször kell "megvásárolniuk".

Hozzáértőktől megtudtuk: a nullához közelít annak a valószínűsége, hogy az említett Csontváry- és Nemes Lampérth-művet a tolvaj találomra emelhette ki a többi közül, sokkal valószínűbb, hogy megrendelésre dolgozhatott. Érdekes mozzanat az is, hogy a biztonsági rendszer nem jelzett illetéktelen behatolást, elképzelhető tehát, hogy olyan személy segíthette a tolvajt, akinek hozzáférése volt a raktár beléptető rendszeréhez. Arról egyelőre nem sikerült információt szereznünk, hogy a belső biztonsági kamerák felvételét mennyi ideig őrzik.