A minőségi mutatók egyáltalán nem indokolják, hogy az ELTE mellett az állam szeptembertől miért csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi képzését támogatja. Az egyetemi rangsorokban a legtöbb szempont alapján jobb helyen áll a szegedi, a debreceni vagy éppen a miskolci jogászképzés - írja az Index.

Szeptembertől csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) lehet állami ösztöndíjas, azaz államilag támogatott jogászképzésre jelentkezni. Mint január elején kiderült, a korábbi 800 államilag támogatott férőhely helyett idén szeptembertől már csak 100 újonnan felvett jogászhallgató képzését finanszírozza az állam. A január 20-án nyilvánosságra került idei intézményi keretszámokból vált világossá, hogy a 100 férőhelyen az ELTE és a Pázmány jogi kara osztozhat fele-fele arányban, míg a vidéki jogászkarok szeptembertől már csak tandíjas képzésre vehetnek fel hallgatókat.

Az országban nyolc felsőoktatási intézményben lehet jogászképzésre jelentkezni: a budapesti ELTE, a Pázmány és Károli Gáspár Református Egyetem mellett vidéken, a Miskolci Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.

Az Index szerint a felsőoktatási szakemberek azóta is találgatják, miért éppen a két budapesti egyetem kapta a minimális állami kvótát. Egy sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa a következőkkel indokolta a döntést: "Nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE, és a növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés."

Az Index közvetlenül is a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságához fordult, hogy indokolják meg, milyen minőségi mutatók vagy egyéb szempontok alapján született ez a döntés. Az államtitkárság válasza szerint a jogászképzés keretszámainak elosztásánál két lehetőség közül kellett választaniuk: vagy szétaprózzák a rendelkezésre álló 100 helyet, vagy „egy-két képzési központnak” adják. A tárca és a javaslattevő szakértők, testületek végül az utóbbi mellett döntöttek.

A Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár által küldött e-mailben az olvasható, hogy "a jogászképzés fellegváraként számon tartott ELTE kiválasztása nem szorul magyarázatra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esetében pedig a Vatikáni szerződés, valamint a minőségi oktatás feltételeinek megléte volt az indok". (Az 1997-ben kötött szerződés értelmében a katolikus felsőoktatási intézmények az államiakkal azonos támogatásban részesülnek.)

A portál szerint azonban a különböző felsőoktatási rangsorok adatai alapján nem lehet egyértelműen megindokolni, hogy az ELTE mellett miért pont a Pázmány jogi kara lett az az intézmény, amely az 50 állami ösztöndíjas hallgatót veheti fel. Az adatok az oktatási államtitkárságnak azt az indoklását nehezen támasztják alá, miszerint a minőségi oktatásnak is köszönheti a Pázmány a támogatott férőhelyeket - írja az Index.