galéria megtekintése

Kivételezett birtokok Orbán kegyeltjeinek

1 komment


Hargitai Miklós

Gyakorlatilag feltételek nélkül, ­jelentős kedvezményeket osztva minősíti mintagazdaságnak a számára legfontosabb agrárcégeket a kormány. Az első körbe három ménesgazdaság mellett Csányi Sándor érdekeltségeinek sikerült bekerülniük.

A jelek szerint az ország leggazdagabb embere, Csányi Sándor is gazda lett: a kormány rendeletet fogadott el a Földet a gazdáknak! programhoz kapcsolódóan, ami alapján a példamutatóan működő mezőgazdasági szervezeteket mintagazdaságnak minősíti. Rögtön ki is jelölték ezek közé a bankvezér összesen mintegy 25 ezer hektáron gazdálkodó két agrárcégét, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt.-t és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-t. E különleges státuszt Csányi vállalkozásain kívül eddig csupán három állami cég – a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság, a Mezőhegyesi Állami Ménes és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok – kapta meg.

Csányi bólyi és dalmandi gazdaságához hasonlóan a Mezőhegyesi Állami Ménes földjeit sem bocsátják árverésre
Csányi bólyi és dalmandi gazdaságához hasonlóan a Mezőhegyesi Állami Ménes földjeit sem bocsátják árverésre
Szabó Miklós / Népszabadság

A mintagazdaságokat (korábban mezőgazdasági integrátorokat) a kormánytöbbség az alkotmányba is beleírta; ez volt az első töréspont ­Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár és a kormány között. Orbán Viktor eredetileg azt ígérte Ángyánnak, hogy a családi gazdálkodók, nem pedig az integrátorok kapnak majd kitüntetett alkotmányos védelmet.

 

Ángyán József annak idején a parlamentben szóvá tette, hogy a kormány nagyvállalkozóknak adná koncesszióba az integrátori feladatokat, ezzel alájuk rendelné egy-egy régió mezőgazdaságát és a helyben képződő profitot is, ahelyett, hogy a pénzt a helyi közösségekhez forgatná vissza.

Ángyán szerint ennek semmi köze nincs az ­Orbán által korábban felvállalt vidékstratégiához

– az időközben kegyvesztetté vált politikus ezzel indokolta, hogy miért szavazott nemmel az alaptörvényre.

A mintagazdasági státusz számos kézzelfogható előnnyel jár: ezek közül a legfontosabb, hogy az érintett magáncégek által bérelt földeket nem bocsátják árverésre (miközben az állami tulajdonú mezőhegyesi földek eladását már el is kezdték), azaz – például Simicska Lajossal ellentétben – nem kell számol­niuk azzal, hogy az új tulajdonosok drasztikusan megemelik a kedvezményes bérleti díjakat.

A mintagazdaságok egymilliárd forint feletti beruházásait a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthatja, ami lényegesen egyszerűbb, olcsóbb, gyorsabb és a jogszabály-értelmezés tekintetében is rugalmasabb hatósági ügyintézést jelent. Speciális tarifát és elbánást kaphatnak az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzésben (ekáer), az iparűzési és a társasági adózásban, de

az uniós és a költségvetési támogatásoknál is előnyt jelent majd a mintagazdasági besorolás.

Azt, hogy pontosan kik fogják megkapni, azt Fazekas Sándor agrárminiszter egy neki címzett írásbeli kérdés ellenére sem árulta el, csupán általánosságban válaszolt: szerinte a majdani mintagazdaságok „több kis- és közepes gazdaság termelését fogják össze, illetve nyújtanak számukra termelési és integrációs szolgáltatásokat, így közvetlenül és közvetve is elősegítik az adott térség agrárfoglalkoztatását”. A szaktárca gazdája január közepén tett javaslatot a kormánynak arról, hogy mely magántulajdonú agrárcégekből váljanak mintagazdaságok. Úgy tudjuk, erre a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság megszerzése után igen jó esélyei vannak az ország egyik legnagyobb földhasználójának – és Orbán Viktor másik bizalmasának –, Mészáros Lőrincnek is.

Orbán oligarchákat versenyeztet

Az előző ciklusban a Simicska–Nyerges-érdekcsoportot, illetve a baloldali kötődésűnek tartott Leisztinger Tamás agrárérdekeltségeit is lehetséges integrátorként tartották számon – pontosan ugyanazon az alapon, ahogyan Csányi végül integrátorrá vált: ha lenne a minősítésnek objektív, politikai szempontokat nem tartalmazó feltételrendszere, akkor a kritériumoknak minden bizonnyal ők is megfelelnének.

Orbán Viktor ugyanakkor a 2014-es választás után jelentősen átrendezte az agrárium erőviszonyait – ennek eszköze az állami földek eladása és a földbérleti díjak emelése is –, és azóta is látványosan versenyezteti az agrárnagytőkéseket (korántsem szakmai szempontok, hanem politikai lojalitás alapján). Annak, hogy Csányi Sándor nyerésre áll, voltak jelei: miközben a bankár látványosan távol tartja magát a politikától, Orbánnal olykor egy páholyból nézi a futballmeccseket, sőt a pénzember a hét végi országér­tékelőn is részt vett, ami korábban nem volt a szokása. Tavaly az off­shore hátteret is eltüntette agrárcégei mögül, hogy ezzel is megkönnyítse a miniszterelnöknek a választást.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető