Az Országgyűlés május 31-ig kapott időt, hogy megteremtse a felülvizsgálat lehetőségét.
Százból egy
Tordai Csaba, az Átlátszó jogásza szerint a döntésnek ugyan nincs azonnali hatása az információszabadságra, ám néhány precedensügy után megváltozhat az állami szervek ellenőrizetlen titkosítási gyakorlata. Emlékezetes, hogy a rendszerváltástól 2008-ig automatikusan titkosították a kormányülés emlékeztetőit, majd amikor –egy ombudsmani eljárást megelőzve – 2009-ben felülvizsgálták a minősítéseket, 99 százalékuk indokolatlannak bizonyult.
Akadnak friss példák is. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem adta ki a Gránit Bankban és a Széchenyi Bankban történő állami tulajdonszerzésről szóló döntéseket és a felhasznált kockázatbecsléseket. A tárca szerint az adatok egy része minősített, egy része bank-, illetve üzleti titok. A titkosítások felülvizsgálatára csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogosult úgynevezett titokfelügyeleti eljárás során. De ez csak hivatalból indítható, az adatokra kíváncsi bejelentőnek nincsenek jogai az eljárásban. Tordai szerint ráadásul kevés ilyen eljárás indul.
Úgy véli, az AB döntése után az lenne a megoldás, ha a közadatperekbe bevonnák az adatvédelmi hatóságot, hogy mérlegelje a minősítések törvényességét. A bírósági eljárás önmagában nem elégséges, hiszen az adatigénylő nem ismerheti meg a minősített információkat, így nehezen tud érvelni a nyilvánosságuk mellett – mondja.
Eltérő gyakorlatok
Olykor amúgy a kormányzati szervek is eltérően ítélik meg, melyik adat titkos. A fejlesztési minisztérium nem adta ki az E.ON földgázcégeinek megvételére vonatkozó szándéknyilatkozat lényegi részét. Az Átlátszó viszont pert nyert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen, amely kénytelen volt átadni a szerződéskötésre felhatalmazást adó előterjesztést. Ennek melléklete volt a szándéknyilatkozat is, amelyen semmi sem utalt arra, hogy minősített adat lenne. A titkosítás újabban legtöbbször a paksi erőműbővítéssel kapcsolatban került elő.
Az eddigi szabályozás kizárta, hogy az igazságszolgáltatás felülvizsgálja az MVM Paks II. Zrt. és a Roszatom közötti végrehajtási megállapodások titkosítását. Januárban Jávor Benedek, a PM EP-képviselője és Szél Bernadett, az LMP társelnöke is titokfelügyeleti eljárást kért az adatvédelmi hatóságtól, de nincs információ arról, hogy a hivatal indított-e vizsgálatot. A múlt heti AB-döntésből adódóan viszont – ha megszületik az előírt törvénymódosítás – bíróság előtt támadhatnák a titkosítást.
|
A titkosítás újabban legtöbbször a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban történik
M. Schmidt János / Népszabadság
|
A kormány is készült erre a lehetőségre. Már tárgyalja a parlament azt az indítványt, amely minden, a paksi beruházással kapcsolatos előkészítő dokumentumot titkosítana, vagyis az adatok minősítése nélkül megtagadhatnák azok kiadását. Tordai szerint a kormány így próbálhat alapot teremteni arra, hogy akkor se kelljen közzétenni adatokat, ha a bíróság megállapítaná, hogy nem számítanak titkosnak.
Válaszlépések
Az Átlátszó jogásza viszont hangsúlyozza: közérdekű adat kiadása csak akkor tagadható meg, ha az ehhez fűződő közérdek nagyobb súlyú a nyilvánosság érdekénél, a mérlegelést pedig bíróságra kell bízni, ellenkező esetben a jogszabály alkotmányellenes.
Nem mellékes, hogy a törvényjavaslatot értékelve Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is azt állapította meg: a kormány indítványa konkrét közérdekre vagy alapjogra hivatkozás nélkül, szükségtelenül szűkíti a megismerhető környezeti adatok körét, így nemzetközi egyezményekkel, az információszabadságról szóló törvénnyel és végső soron az alkotmánnyal is ellentétes.
