A szakszervezetek ezt némi értetlenséggel fogadták, mert álláspontjuk szerint erről az egyeztetés szokásos fórumain kell majd megállapodásra jutni. Ugyanakkor jelezték: ezt legfeljebb tárgyalási alapnak tekintik.
– Az érdekszövetségek között egyetértés van abban, hogy a minimálbér nettó összegének el kell érnie a mindenkori létminimumot, amely ma legalább húszezer forinttal haladja meg a legkisebb keresetet – hangsúlyozza Kordás László, a MASZ elnöke. Maguk hároméves programot dolgoztak ki, amely szerint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó. Így számításaik szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné
a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét.
Nem akarják persze a béremelés összes terhét a vállalkozásokra zúdítani – emelte ki Kordás –, mert a munkavállalók pozíciói a foglalkoztatást terhelő járulékok mérséklése révén is javíthatók. Ma a 105 ezres minimálbérből a munkavállalók több mint 36 ezer forintot fizetnek be adók és járulékok címén, míg a munkáltatóknak egy ember további csaknem harmincezer forintba kerül, ami szerinte elképesztően sok. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta – amikor a közterhek a jelenleginek a felét sem érték el – a minimálbér több mint 31 ezer forinttal nőtt, de ebből a foglalkoztatottaknál mindössze nyolc és fél ezer maradt.
Az elnök álláspontja:
ha az ország olyannyira jól teljesít, amint azt vezető politikusok hangoztatják, ideje volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt az a nyolcszázezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak.
Például presztízsberuházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat – fogalmazott. De szerinte azzal is jelentős összeget takaríthatnának meg, ha a kormány kevesebbet költene saját magára, például propagandára.
A fizetések emelésével Kordás szerint különben az állam és a vállalkozások sem járnának feltétlenül rosszul, mert a belső kereslet növekedése magasabb áfabevételt hozna, ugyanakkor gazdaságélénkítő hatása lenne. A nyomott fizetések ráadásul a versenyképességet veszélyeztetik – tette hozzá –, hiszen a magasabb jövedelem reményében egyre több szakképzett ember keres külföldön munkát. A szakszervezeti vezető úgy véli, emiatt a piac is kikényszeríti előbb-utóbb a bérek emelését, amire a kiskereskedelmi szektorban a közelmúltban már akadt példa.
Kordás egyébként érdeklődéssel várja a bértárgyalások első fordulóját, mert a korábbiakhoz képest most új helyzet van: hónapokkal ezelőtt elfogadták a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket – korábban az egyeztetések általában megelőzték a büdzséről szóló parlamenti szavazást –, tehát a kormány gyakorlatilag kész helyzet elé állított mindenkit. Ha pedig a kabinet nem lesz hajlandó korrekcióra, a mozgástér rendkívül szűk lesz.
Az elnök kérdésünkre elmondta: a partnerek álláspontjától teszik függővé, hogy követelésük teljesítése érdekében milyen lépéseket tesznek. Úgy látja, a tagságban megvan az elszántság arra, hogy a tárgyalások esetleges sikertelensége esetén akár a keményebb eszközöktől se riadjanak vissza. Ezzel kapcsolatban jelezte: például a miskolci közösségi közlekedési dolgozók körében egyre erőteljesebb a sztrájkhangulat, és nem tartja kizártnak, hogy lesz is munkabeszüntetés.
