Az eredményességet nem érinti, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy ma nincs közhiteles nyilvántartás a választásra jogosult kettős állampolgárokról. A regisztráció ugyanis tíz évre szól, és akik eddig jelentkeztek, azokról csak annyit tudni, hogy a nyilvántartásba vétel időpontjában adott lakcímen tartózkodó létező személyek voltak. De hogy ma hol laknak, egyáltalán élnek-e, s valamilyen okból nem veszítették-e el a választójogukat, arról senkinek fogalma nincs. Így teljesen bizonyos, hogy az adatbázis enyhén szólva megbízhatatlan.
Az egész ügy szempontjából nem kevésbé fontos kérdés: magyarországi referendumon utoljára 1989-ben vettek részt többen, mint amennyire a kvótaügyben szükség lesz. A Fidesznek a „szociális” népszavazásra sem sikerült 2008-ban 4,15 millió embert mozgósítania – a voksok száma csak kevéssel haladta meg a négymilliót – , bár kétségtelen, hogy akkor nem számíthatott a jelenlegi állapot szerinti háromszázezer határon túli támogatására.
A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság (AB) várhatóan még az ítélkezési szünet előtt dönteni fog – mondta Bitskey Botond, az AB főtitkára az MTI-nek hétfőn. Megérkezett ugyanis a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének alkotmányjogi panasza a testülethez, mely megtámadja a Kúria május 3-án közzétett döntését, amely szerint lehet népszavazást tartani arról: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A parlament a múlt héten elrendelte a népszavazást.
Bitskey Botond elmondta: a referendumot jogi szempontból megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazásról szóló elrendelő országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni az AB-n.
A kúriai végzéssel szembeni alkotmányjogi panasznak van helye, ha a döntés az ügyben érintett személy alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ilyen indítványt júliusig bárki benyújthat, lényeges kérdés azonban, hogy kinél állapítható meg az érintettség, s kinél merül fel alapjogsértés – mondta a főtitkár. Az érdemi döntés meghozására egyébként nem szab határidőt az AB ügyrendje, de ígérte, hogy júliusig döntés születik.
Így semmiképpen nem fordulhat elő olyan bizonytalan jogi helyzet, amit az okozna, ha egy eredményes referendum után mondanák ki: azt ki sem lehetett volna írni. Különben csaknem hasonló esett meg a szakszervezetek Férfi 40-ként emlegetett kezdeményezése kapcsán. A Kúria döntése alapján megkezdődhetett az aláírásgyűjtés, amikor az AB közbeszólt, mondván, ha negyven év munkaviszony után a férfiak is nyugdíjba mehetnének, sérülhetnek a nők jogai, mert a nyugdíjkassza növekvő kiadásai miatt esetleg csökkenteni kellene az ő a nyugellátásukat. Több százezer aláírás így kukába került.
A május 10-i országgyűlési határozat ellen – amely elrendelte kormány által kezdeményezett népszavazást – ugyanakkor a közzétételétől számított 15 napon belül, tehát május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az AB-nél, a testületnek pedig az azt követő harminc napon belül – június 24-éig – érdemi döntést kell hoznia. A szoros törvényi határidők miatt ez nem vezethet jogbizonytalansághoz. Ilyen indítvány a főtitkár közlése szerint eddig nem érkezett.
Kérdéses hatáskör
Fodor Gábor MLP-elnök a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani (a Kúria szerint ez nem probléma.) Az indítványban felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá „a népszavazás elrendelésével – sikerétől függetlenül is – kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága”. Ha ugyanis a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.
