Mint a politikus emlékeztetett rá, a kormány a bővítési projekt kezdeteitől arra törekszik, hogy a lehető legtöbb információt elzárja a nyilvánosság elől. A cél láthatóan az, hogy az adófizetők ne tudhassák meg, mennyi pénzt költ az állam az adójukból a beruházásra, és kikhez kerül a pénz.

A sajátos tájékoztatáspolitika leglátványosabb momentuma az atomtörvény tavalyi módosítása volt, amelynek nyomán – jogállamban példátlan módon – általános titkosítási lehetőség jött létre, amelyben meg sem kell indokolni, hogy mi számít védendő adatnak vagy üzleti titoknak a bővítéssel kapcsolatos dokumentumokban. Mindez Jávor szerint nemcsak az alkotmánnyal és a titoktörvénnyel, hanem az európai joggal is ellentétes.

Mivel idehaza egyre kilátástalanabb az érdemi jogorvoslat, az EP-képviselő még a tavalyi év folyamán panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, rámutatva a magyar szabályozás és az uniós jog ellentmondásaira. A Bizottság tavaly novemberben jelezte, hogy befogadta a panaszt, és egy úgynevezett pilot-eljárás keretében vizsgálatot indított. Végül az európai testület gyakorlatilag teljes egészében elfogadta Jávor érvelését, és arra az álláspontra jutott, hogy ez a fajta általános titkosítás nem felel meg az európai jog egyes előírásainak, többek között a környezeti információk nyilvánosságát és a társadalmi részvétel lehetőségét biztosító Aarhusi Egyezménynek.

A vizsgálatot végző környezetvédelmi főigazgatóság ezután konzultációt kezdett az Orbán-kormánnyal, és előírta az érintett törvény módosítását. A kormány pontos jogalkotási menetrendet is kapott: február végéig be kell nyújtania a parlamentnek a korrigált törvényszöveget, márciusban a parlamentnek szavaznia kell a módosításról, áprilisban pedig hatályba kell lépnie a módosításnak.

Az EP-képviselő felháborítónak nevezte, hogy ismételten a Bizottságnak kell megvédenie a magyar állampolgárok érdekeit a kormánnyal szemben, és arra sem talált elfogadható magyarázatot, hogy – bár már február utolsó napjait írjuk – egyelőre nyoma sincs a kérdéses törvényjavaslatnak. Jávor szerint a bizottsági elvárásokat kielégítő módosítás összhangba fogja hozni az atomtörvényt a titoktörvénnyel, azaz megszűnik az általános titkosítás: az alapeset a bővítési dokumentumok esetében is az adatnyilvánosság lesz, a védendő adatokat pedig az adatgazdák kötelesek lesznek külön megjelölni, illetve a titkosítást megindokolni.

– Az új jogszabály hatályba lépésének napján ki fogom kérni az összes olyan iratot, amelynek a kiadását eddig az atomtörvényre hivatkozva tagadták meg – jelezte a képviselő. Azt is világossá tette: a kormánynak ebben az ügyben nincs mozgástere, azaz ha megpróbálja kijátszani a Bizottságot, akkor az EU kötelezettségszegési eljárással fogja kikényszeríteni a jogsértés beszüntetését.