belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
25. péntek

'Mindenkit be kellene engedni a felsőoktatásba'

Polónyi István szerint a felvételi bármely szigorítása a hátrányos helyzetűeket sújtja

Nincs szükség az emelt szintű érettségire. Olyan felsőoktatási rendszert kell kialakítani, amely tudomásul veszi, hogy nagyon heterogén a bemenet, és nem lehet mindenkit azonos módszerekkel tanítani - véli Polónyi István közgazdász, oktatáskutató. A Debreceni Egyetem tanára szerint a hátrányos helyzetűek fölzárkóztatására amerikai mintára community college-okat kellene kialakítani a kiürülő főiskolákban.

Varga Dóra| NOL| 2010. július 25. |66 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

HankHill | 2010. július 26. | 00:41:30

A megoldás "középiskolás fokon" keresendő.
Gimnáziumba csak az egyértelműen tehetségesek, a többiek pedig érettségit is adó szakmunkásképzésbe
.A csak érettségit adó gimnáziumok ellehetetlenüléséről szólt ugyanis az elmúlt 20 év.Menjél fiam/jányom gimibe, lesz érettségid (mert lesz, színtiszta kettesekkel is, kivétel nélkül mindenkinek, a gimnázium se hülye, kell a normatív támogatási jogalany).Aztán majd benyom apci/anci fizetősre, ha nincs elég pontod (honnan lenne, színkettes, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, magatartászavaros, testnevelésből felmentett, gerincferdüléses, és/vagy kórosan elhízott).Aztán majd lesz valahogy.
Amíg ez így működik, a középiskola nem motiválhat, feleslegesen tölt ott a gyerek 4 évet, semmihez sem ért, és irány az egyetem/főiskola, kínlódjanak vele ott tovább.
Ezt kellene megfogni már a középszintű oktatás elején.Felvételi, elbeszélgetés, aztán ha nem megy, irány a hiányszakmák sorát képző intézmény,tessék SZAKMÁT tanulni, mert a puszta, értéktelen, 20%-os érettségi, és abból logikusan képződő "diploma" semmit sem ér.

evianna | 2010. július 26. | 00:14:10

paradicsom | 2010. július 25. | 19:24:19

a felvi szerintem még 35 pontot mondott idénre, de lehet, hogy jövőre tényleg csökkentik, erről én is hallottam.
azt hiszem, általában egyre inkább megnehezítik a továbbtanulást érettségi után, csak mi lesz a gyerekekkel, ha egyszerre csak nincs tovább? ha nem tanul tovább, családi pótlék se jár, munkát találni nem könnyű, persze, hogy özönlenek az államilag támogatott, nem sokat nyújtó képzésekre - csak így egy mélységesen kiábrándult és elkeseredett generáció van készülőben.

pedig ez vissza fog ütni a fideszre, hiszen ők kampányoltak amellett, hogy tandíj, az nem lehet - most meg úgy minimalizálják a hallgatói létszámot, ahogy tudják?

jópofa a felvételiző lányok, mint veszélyforrás... :D
de nézzük a jó oldalát: ha viszont már megvan a gyerek, 6 hónap után az apa is otthon maradhat vele, gyesen meg pláne... na, ilyen az, amikor az okos központ "szabályoz".

evianna | 2010. július 26. | 00:04:27

Packard | 2010. július 25. | 11:37:24

én is így gondolom.
támogatást, ingyenességet csak annak kéne adni, aki tehetséges, de különben esélye sem lenne. (azt nem tudom, hogy a keresők számához kell-e kötni, a jövedelmi határok is csalósak nálunk, de ezért lenne jó egy decentralizált ösztöndíj-rendszer, mert annak van önszabályozása, az állami, központosított rendszernek nincs, pontosabban az mindig megkésve reagál.)

az ugyanis nem elfelejtendő, hogy a diplomás bére (még a minimálbére is) egy magasabb jövedelemszintet képvisel, hiszen a munkaadó ott téríti meg neki a képzésére fordított időt, erőfeszítést és pénzt. (ezért tartom én egészségtelennek azt, hogy friss diplomával rengetegen mennek el az országból, "mert ott megfizetnek" - itthon meg csak kitaníttatni tudták... esetleg nyugati hiányszakmára... mert az jár neki? adózni ellenben soha nem fog ennek az államnak.)

HankHill | 2010. július 25. | 21:41:25

paradicsom,
akkor miről beszél itt Polónyi?
nem kell az emelt szintű (eddig sem volt jó semmire), és igenis megszüntetni az akkreditációját egy csomó "diplomagyárnak", az érettséginek pedig valódi súlyt adni végre(újra), elég volt a 20% = elégséges, kész kipipálva világából.

paradicsom | 2010. július 25. | 20:17:04

HankHill
Ugye nem vagy eltévedve?
Ez a Rózsa éppen az általad említett régi rendszer híve, amennyire lehet azt fogják visszahozni, manapság már az egyetemi felvételiknél egyetemi szóbelikről beszélnek a híradásokban, mindent vissza!
A hozzászólásod többi részével mélységesen egyetértek.

Xavi | 2010. július 25. | 20:01:53

meglepő, hoyg a jobboldal szellemiséghez közelálló tandíjat még nem vezették be...

HankHill | 2010. július 25. | 19:56:52

H.Rózsa fő-pedagógus (gyereket sosem látott osztályteremben) szerint az elmúlt években száznál több módosítást ért meg a közoktatási törvény, de majd ő most rendet csinál.
Egyetemekkel kapcsolatban miért nem lehet a "régi" rendszert visszaállítani? Azaz: egységes érettségi, aztán az egyetemeken szigorú, vagy kevésbé szigorú felvételi vizsga, döntésük alapján.Nem rekesztene ki ez senkit semmiből. A "sima" érettségivel, az egyetemre be nem jutottak tanuljanak érettségihez kötött szakmát, a közismereti tárgyak nélkül (arról már van papírjuk az érettségivel) csak a szakmai tárgyakat 2-3 év alatt, a tehetségesek pedig(egyetemi felvételt nyertek) szerezzenek diplomát, és tanítsanak, kutassanak, stb, stb.
Ezzel mindenki jól járna.Nem kellene évekig eltartanunk több tízezernyi "egyetemen" lébecoló, tandíjat, semmit sem fizető, életerős huszonévest, kiknek életcéljuk a tinédzserkor meghosszabbítása az állam pénzén, a végén pedig kapnak egy semmire sem jó "média-idegenforgalmi-kommunikáció-projektmenedzser-könyvtár-büfé-ruhatár" szakos "diplomát.
Az egyetemeken pedig valóban elitképzés zajlana, komoly emberekkel,nem pedig "felzárkóztatás", vagy írni-olvasni tanítás, szintén a mi pénzünkön.
Egy dolog kimaradt: az egyetem előtti kötelező sorkatonai szolgálatot azért nem állítanám vissza, volt benne részem, köszönöm szépen.

paradicsom | 2010. július 25. | 19:24:19

Láccik, hogy nagyobb rendszerekben már nem tud gondolkodni, azok már kívül esnek a kocsmaajtón.
Mit tenne a középiskolai oktatással az, ha minden tanuló tudná, hogy fel fogják venni valahová, csak legyen kettes az érettségi.
Vagy én siklottam át valamin?

Evianna: nézz utána pontosabban a felvételi pontszámításnak, tévedsz.
28 pont csak a középfokú nyelvvizsga ez évtől.
Terhesnek nem jár automatikusan plusz pont, a felsőoktatási intézmények saját joga, hogy a lehetséges plusszok közül hová mit számítanak be. (mindenesetre fiamnak mondtam, hogy felvételiző lánnyal mostanában vigyázzon! :) )

paradicsom | 2010. július 25. | 19:19:39

Ez az ember nem normál.
Figyelitek a sörhasát a képen?
Ezt hízlalta az adónkból, melyik sörgőzös hangulatában találta ki ezt az értelmetlenséget vajon?

csárly | 2010. július 25. | 18:14:25

Ami kimaradt, de lehet egy másik eshetőség:
- Az érettségi feleslegessé is válhatna abban az esetben, ha mind a felsőoktatásban, mind a szakképzésben szereplő intézmények maguk felvételiztethetnék a jelentkezőket. Az esélyegyenlőség pedig nem sérülne, ha ez tiszta írásbeli, vagy mint az érettséginél javarészt írásbeli (pl. min. 91%) lenne, viszont megoldást nyújtana arra a problémára, hogy pl ma gépészmérnöknek lehet jelentkezni matek és pl. biológia érettségivel, de elég feltenni egy kérdést: vajon jó-e az, hogy pl egy közgazdasági képzésbe jelentkező esetén, a matek felvételi (érettségi) tárgy eseten azonos súlyozással szerepelnek a térfogatszámítás, egyéb geometriai jellegű feladatok, mint egy mérnöknél? Míg egy mérnöknek sem biztos, hogy ugyanolyan fontos kell legyen a kamatszámítás...

bozsós | 2010. július 25. | 18:11:43

evianna | 2010. július 25. | 11:29:42

"a tandíjmentességgel így aztán nem megyünk sokra, nem beszélve arról, hogy a felsőoktatás tényleg abból él meg, hogy jó sok gyereket felvesznek, a szelektálásukban meg egyáltalán nem érdekeltek" - sajnos nem is tehetjük meg. Ha valakit felvettek az egyetemre, egyszerűen nincs mód arra, hogy azt mondjuk, köszönjük nem kérünk magából. Ha akar 30 évig is járhat egyetemre, félévente 5-ször téve vizsgát egyetlen tárgyból. Az egyetemi szelekciót el kell felejteni, az egyszerűen nem működik. Általában a diák a vizsgán látja a tanárt, hacsak nem a tanszéki adminisztrátor felügyel az írásbelin.

pumpkin | 2010. július 25. | 18:07:30

igy van, ezert mondtam, hogy nyugaton az egyetemek mellett parhuzamosan dolgozni kell!

HongKong | 2010. július 25. | 17:43:44

A fő gond mégiscsak az hogy hányan fejezik be, nem az hogy hányan kezdik el. Ennél csak az nagyobb gond hogy a szakmához tartozó alapképességekkel a végzettek közül is csak kevesen rendelkeznek. A mercedes beruházáskor a németek ha jól tudom világosan elmondták a hogy gyakorlathoz közük nincs a végzetteknek. És ez mindenekelőtt az egyetemi oktatás gyengéje, főiskolák pl GAMF ebben sokkal jobbak. Ennek problémának a megoldására kell a megoldást megkeresni. És ez nemcsak a műszaki felsőoktatás, nézzük meg a bírói itéleteket, az iskolai balhékat, mert nincs alapképességekkel rendelkező pedagógus.

csárly | 2010. július 25. | 17:28:19

- Emellett természetesen megmaradhatnának a fizetős helyek is, amennyiben a "bemeneti kereslet" nagyobb a kimenetinél.
- Ugyanezt a gyakorlatot az egész szakképzési rendszerre kiterjeszteni (ennek a hatékonysága is megér egy misét), ez viszont szakmunkás (érettségit nem igénylő) képzés esetén egy érettségihez hasonló vizsgát igényelne az általános iskola végén.
Ez még közel sem lehetne teljes megoldás, hisz a felsőoktatás (és szakképzés) problémáinak jó része az általános képzésben (sőt már óvodában) gyökerezik, viszont a felsőoktatás (és a szakképzés) mai problémáinak jelentős részére választ adhatna. És ez a cikk most a felsőoktatásról szól. :)

csárly | 2010. július 25. | 17:27:41

Szerintem meg így kéne:
- bevonni a magyarországi vállalatokat a képzés finanszírozásába oly' módon, hogy a társasági adót (illetőleg annak egy részét) általuk kiválasztott intézménynek, és szintén általuk választott szakra jelentkezett diák képzésére fordítsák. Adott intézményt finanszírozó vállalatok a befizetés arányában kapnának szavazati jogot az egyetem összes döntésében (pl. a ponthatár, vezetőség, tanterv -állammal közösen kialakítva- , illetve, hogy meddig húzhatja egy diák alibizéssel stb...). az így felvázolt módon pontosan azt és annyit képeznének, amire és amennyire a piacnak szüksége van. Itt a vállalatok közt értendő az állam is, ami ebben az esetben csak azokat a szakokat, és annyit fizetne, amire/amennyire neki van szüksége.
- A diákok felvétel esetén szerződést kötnének az adott intézménnyel, hogy amennyiben nem felelnek meg, és eltanácsolásra kerül sor, úgy a hallgatónak a képzés addigi költsége nyomán tartozása keletkezik, amit az állam helyette megfinanszíroz, ha az illető akkor nem tudná, ellenben kamatostul visszaszedné az összeget - mondjuk a mindenkori alapkamattal számolva. Amennyiben van állása külön adóként, ha nincs, akkor a szociális juttatásokból levonva. Ezeket az ügyeket akár külön bank is kezelhetné.
- Állam által finanszírozott diák külön szerződést kellene kössön, az állammal, hogy x évig nem megy külföldre dolgozni (ld. orvosok).
- Emellett természetesen megmaradhatnának a fizetős helyek is, amennyiben a "bemeneti kereslet" nagyobb a

bozsós | 2010. július 25. | 16:18:00

Ha jól értem az urat, mondanivalójának lényege az, hogy a munkaerőpiaci kereslet nem fontos, a felsőoktatás fő szerepe abban van, hogy kielégíti a középosztály azon igényét, hogy diplomája legyen, mert az jól hangzik. Ha ez igaz, a dolgot sokkal egyszerűbben és olcsóbban meg lehetne oldani. Érettségikor meg kellene kérdezni a gyereket, hogy milyen diplomát akar. Azt oda lehetne adni neki.
Én szívből kívánom a Polónyi úrnak, hogy olyan közgazdász számfejtse a nyugdíját, olyan orvos műtse, és olyan építés tervezze a házát, akik olyan intézményben szerezték a diplomájukat, ahová "mindenkit beengedtek" és az intézmény tudomásul vette, hogy a diákok tudása "igen heterogén".

cézécézé | 2010. július 25. | 15:54:56

Volt a munkahelyemen a nyáron két 19 éves kislány, akik OKJ-s képzésben vettek részt, egy középiskola szervezte, az a neve: jogi asszisztens. Elmondták, hogy ők ezt azért végzik, mert ez plusz pontot jelent nekik amikor az Igazságügyi Ügyintéző bsc szakra jelentkeznek majd, ami pedig - ha megérjük - plusz pontot ad a jogra. Azt gondoltam, ez elszigetelt eset, de elmondták a lányok, hogy az évfolyamtársaik nagy része ezért csinálja ezt. Nem értem, ha valaki nem tud egyenesen bekerülni érettségi után, honnan veszi az önbizalmat, hogy el tudja majd végezni? Én is jogra jártam, és azért ott eléggé kellett tanulni, bár az már nagyon-nagyon nem ma volt.

kimitake hiraoka | 2010. július 25. | 15:32:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

pumpkin | 2010. július 25. | 15:32:05

alapvetoen a reformokat az oktatas teren ugy a szakmukaskepzokben, szakkozepiskolakban, mint az egyetemeken az igenyekhez, az orszag jelenlegi gazdasagi terveihez kene igazitani....lassan tehetsegtelen ugyvedekbol dunat lehet rekeszteni (lasd orban) es meg frusztraltak is, ha ezzel a vegzettsegukkel parizert kell arulniuk a sparban....
raadasul muszaj figyelembe venni, hogy elmult az a vilag, amikor nem szamitott, milyen kornyezetbol jonnek a tanulok....ma mar ki kell mondani, hogy azoknak van nagyobb eselyuk a versenyben maradasra, akik mar szuleiken keresztul is ugymond a szakmaba szulettek!
meg kene nyugtatni az embereket, hogy nemcsak ugyvedeknek van jovojuk az orszagban, hanem becsuletesen, tehetsegesen dolgozo szakmunkasoknak is!

Őrült_fahéj | 2010. július 25. | 15:31:30

Xavi | 2010. július 25. | 15:21:22

Igen, néhány intézménybe már a műszaki vonalt is lezüllesztették.


Az viszont érdekelne,hogy a manapság oly' divatos turimus-vendéglátás és gazdasági menedzseres frissdiplomás milyen munkakörben fog elhelyezkedni? 60 éves koráig nem fogja kihúzni segéllyel az szinte tuti. Akkor meg ki elől és milyen munkát fog elvenni? Ilyesmiről szívesen olvasnék egy hosszabb elemzést, lehetőleg egy hozzáértő szakember tollából.

Xavi | 2010. július 25. | 15:21:22

Őrült_fahéj | 2010. július 25. | 15:18:46

sok szak már átment büfészaknak..tisztelet a kivételnek...

Őrült_fahéj | 2010. július 25. | 15:18:46

mantel | 2010. július 25. | 14:46:34
ELTÉ-s fizikusnak 290 ponttal be lehetett jutni.

Igen, de ez a leggyengébb képességű. Jutnak azért 400 pont fölöttiek is. Tudom,hogy nem a reklám helye, de a HVG Diploma különszámában találhatók beszédesebb felvételiadatok. 2009ben az említett tudományegyetemen a felvett fizikusok átlagpontszáma 379 volt, ami azért nem olyan vészes (Műegyetemen ugyanekkor 440). Műszaki-természettudományos szakokon első évben úgyis szórják a nem oda illő egyéneket. Ott nem kell attól tartani, hogy "bárki" diplomázik. Büfészakoknál már más a helyzet...

Xavi | 2010. július 25. | 15:14:14

pumpkin | 2010. július 25. | 15:10:15

életút pálya..csak és kizárólag diplomával...kb ezt ültették beléjük...azt mindenhol diplomás ember van aki gyakorlatban azt sem tudja...hoyg működik az aminél ott álldigál...pl...kertészmérnök kell, ahhoz , hoyg egy kertet megépítsenek...menne nélküle is néhány év tapasztalattal a háttérben...megtervezi...és akkor így néz ki...jó mehet a munka...jön a markoló...és hopp...elvágta a főnyomócsövet...hát lemaradt a rajzról :) soha életében nem volt a kertészmérnök éles bevetésen...ő csak papiron látja a helyet...

pumpkin | 2010. július 25. | 15:10:15

nemtom, nyugaton onmagaban a diploma tapasztalat nelkul semmit nem er, magyaran lehetoseg van munkara parhuzamosan az iskolaevekkel es azok a tanulok kerulnek elonybe, akik munka mellett is magas szinvonalon kepesek teljesiteni az egyetemeken... magyarorszagon az egyetemi, foiskolai evek tulajdonkeppen idohuzasra jok, a tobbseg egyetemi diplomaval a zsebeben varja a munkanelkuli segelyt, mert meg az egyetemi evek alatt sincs fogalma arrol, hogy mit is szeretne dolgozni...
azzal egyetertek, hogy mindenkinek lehessen eselye a felsooktatas kepzeseire bejutni, DE FIZESSEN ERTE! az nem megoldas, hogy tobbszor megbuknak egy-egy targybol mindenfele kovetkezmeny nelkul, masodik, harmadik utovizsgaert potdijakat szednek novekvo tendenciaval, megvonnam az allami tamogatasokat notorius evismetloktol stb.

Xavi | 2010. július 25. | 15:07:40

komolyan a politikusoknak kell diploma a képviselőséghez...mert szerintem nem sok értelme van , hoyg vegyész diplomával vagy villamosmérnökivel vagy... üldögél ott...vagy kössék kommunikációs vagy politológiai diplomához...mert ennyi erővel...bárki beülhet...csak tudjon beszélni...és legyen agya a dolgokhoz

Xavi | 2010. július 25. | 14:57:32

mantel | 2010. július 25. | 14:46:34

társadalmi elvárás...legyen minimum egy diplomád...de kettővel már túlképzett vagy...egy meg nem elég...ha nincs diplomád szar sem vagy...és lassan mindent ahhoz kötjük...sok okos ember van...aki nem akar diplomát csak abból megélni amit tud...autószerelő...a jó autószerelő, odaáll a motorháztetőhöz...csendben mormol két mantrát...és egy irányzózott mozdulattal rendbe tette a dolgot...mintha egy orvos dolgozna a belsődön...mind kettőre szükség van...mivel az orvos megvan lőve az autója nélkül...de mostanság nem becsülik azokat akik..."alantas munkákat" csinálnak...szép sztereotípiák...a fejekben van a hiba...

mantel | 2010. július 25. | 14:46:34

Persze az egyetemi felvételi visszaállítása mindenhova fontos lenne. Például jelenleg ELTÉ-s fizikusnak 290 ponttal be lehetett jutni. Amikor én végeztem az egyetemen, az ELTÉ-s fizikus és matematikus a masszív zsenit jelentette, nem is képes más elvégezni. Erre most felvesznek egy csomóközepes képességű embert azért, hogy amíg ki nem szórják őket, szolgáltatják a fejkvótát. Ezzel azonban a rendszer tökéletesen felesleges munkára kényszeríti az egyetemi oktatókat és visszafogja a fejlődéstől a valóban odavalókat. A Polónyi-féle oktatáskutatókat el kéne küldeni a fenébe és vissza kéne állítani a korábbi bevált rendszert, persze oktatástechnikai változtatásokkal.

mantel | 2010. július 25. | 14:46:17

Szerintem a magyar oktatás problémája tökéletesen látszik Polónyi véleményéből. Egy viszonylag jól működő rendszert sikerült tökéletesen tönkretenniük a hozzá hasonló oktatáskutatóknak a "liberális" oktatáspolitikával karöltve. Csak úgy lehet minőségi, alkotó értelmiségi réteget kinevelni, ha a tanárok is megfelelő minőségűek. Ez pedig nem megy úgy, hogy a - tanárnak is - tehetséges fiatalok a fizetés miatt nem is foglalkoznak ezzel a területtel. Ha pedig a tehetséges fiatal mégis belekezd az egyetemen, nem kap rendes képzést, mert a tanárok el vannak foglalva a tehetségtelen tömeggel. Igenis szükséges a felvételi, csak egy arra alkalmas réteg kerülhessen be, akivel aztán minőségi szinten foglalkozzanak a tanárok. Persze ez rontja a hallgató/oktató arányt és így látszólagosan a költséghatékonyságot. De kérdem én, mikor rosszabb a költséghatékonyság, ha drágán képzünk minőségi szakembereket, vagy egy főre számítva olcsón selejtet?

Szóval: meg kell emelni az általános és középiskolai tanárok fizetését, kemény elvárásokat kell velük szemben megfogalmazni, de a szankció lehetőségét is a kezükbe kell adni (az oda nem illő diák buktatása, vagy eltanácsolása), és a felvételivel szűrni kell a tanár szakra bejutókat.

Srapnel | 2010. július 25. | 14:46:00

Én azt nem értem, miért rugózik folyton a riportalany a szabad bölcsészeten. Kivételesen személyesen is érintett vagyok, és semmivel sem kevesebb, mint bármely bölcsész szak. Egyébként aki becsületesen elvégzi a felsőoktatást, az meg is érdemli a diplomát,mert megdolgozott érte. Ebben a rendszerben a sok be/kevés ki módszer érvényesül. Bánom is én, ha mindenki be akar kerülni, aki nem tud írni/olvasni/számolni, az úgy is csak az idejét és a pénzét vesztegeti rá.

Xavi | 2010. július 25. | 14:20:31

Packard | 2010. július 25. | 11:09:07

és a mostani harmincasokkal...akik még normális rendszerben érettségiztek...azokkal újra íratják az érettségit?...emelt szinten...

másik...miért kell minden szakmát diplomához kötni...mert nagyon sok olyan szakma van...ami igenis gyakorlati képzés útján lehet és érdemes elsajátítani...és úgy mesterévé válni...pl a hegesztő munkásembernek...felesleges bármilyen diploma is...és kétszer megveszi kilóra a bölcsészt...és a sok betanított munkás is körbe röhögi az ügyvédbojtárokat...rendőröket, tűzoltókat, mentősöket...fizetés szempontjából ...szégyen

Xavi | 2010. július 25. | 14:15:24

SZAKMUNKÁSOKAT a hazának...hogy a padot meg tudják csinálni a tanulóknak :) változtassák meg a natot...mindenből gimnáziumot csináltak...két tesóm ugyanazon a helyen tanult...az egyik valódi kertész lett a másik...nem is látott ugyan abban suliban képzés keretin belül se szőlőt se traktort...éljen...

Jager László | 2010. július 25. | 14:06:48

Mire jó ma a felsőoktatás!?
Mindenki egyetemre jár!!
Nem katona,nem munkanélküli,hanem tanul valamit!!!
Mit!!
Hát nem sokat,mert ez nem igazi tudás!!
Munkahelye lesz ezután!!
Felének talán!!!
10 évig meg minek egyetemre járni/84 egyetem!!!! Atya isten!!!!/
Napi szinten jó időtöltés!!!
Szerintem munkahelyek kellenének és nem kvázi asztalok!!!
J.L.

schola | 2010. július 25. | 14:05:32

Hajrá! Devalváljuk a már meglévő és a későbbi diplomákat...

mexicanstandoff | 2010. július 25. | 13:26:44

Ma csak az nem kerül be a felsőoktatásba, aki nem akar....

cézécézé | 2010. július 25. | 12:57:02

Packard | 2010. július 25. | 11:27:17

Nyilván nem a magyar-történelem vagy német szakos tanárral van a baj, hanem a szabadbölcsésszel, a kultúrantropológussal, meg a kultúrdiplomatával. Mert ilyen is, bár el sem tudom képzelni, a gyakorlatban az mit csinál.

Elvira78 | 2010. július 25. | 12:37:01

"Az egyén szempontjából nyilvánvalóan jó befektetés a tanulás. De miért kell ezt az adófizetőknek finanszírozniuk?"

Nem csak a közoktatást finanszírozzák az adófizetők, hanem az egészségügyi és szociális ellátásokat is. Egyébként a jelenleg a felsőoktatásban tanuló diákok a diploma megszerzése után adófizetők lesznek, akik mások tanulmányait finanszírozzák.

Elvira78 | 2010. július 25. | 12:27:33

Szerintem az esélyegyenlőséget biztosítani kell a felsőoktatásba való bejutáshoz. Mindenféle diszkriminációt meg kell szüntetni, a faji alapon történő megkülönböztetést és a szociális alapon történő megkülönböztetést is.

tyutyuka | 2010. július 25. | 12:03:03

"a diplomások több mint felét a közszféra foglalkoztatja."

Ehhez tényleg felesleges.

Packard | 2010. július 25. | 11:43:46

Igen ez a community college nem megoldás. Azért, mert elpocsékolná az időt.
A középfokú oktatást kellene megreformálni.
Ráadásul nem kell azért mindenkinek egyetemre/főiskolára járni. Nagyon elértéktelenedett a diploma, ami azért valamilyen szinten a tudományos tudás mérőfoka lenne. Még az alapdiploma is. Ráadásul minek több mint 70 ezer diplomás, évente!!!!???
Nem sok az egy kicsit?

Packard | 2010. július 25. | 11:37:24

Igen evianna, egyetértek. Ezek az OKJ képzések semmire sem jók. Vannak azért használhatóak köztük, de az ilyen érettségire épülő vackok nem igazán jók. Én is nevetségesnek tartom, hogy a gyesért egyáltalán plusz pontot lehet kapni. Nem is értem miért? A nyelvvizsgára meg csak 35 pont. Ráadásul 2011-től még annyit sem fog érni a nyelvvizsgapapír után járó pont. Sokkal lejjebb fogják venni, a felvi.hu szerint. Szóval ha valaki szül, akkor az előrébb való, mintha valakinek van két középfokú nyelvvizsga bizonyítványa? Szerintem tandíjat csak annak kellene fizetni, akinek legalább az egyik szülője dolgozik. Akit egyedül nevelnek, és az egyedül nevelő szülő is munkanélküli: annak nem kellene fizetnie. Gondolom én.

lazus | 2010. július 25. | 11:33:20

A szerzo is tudja, hogy nem lehet kulonfele kimeneteket eloallitani a felsooktatasban a Bolognai rendszer miatt. A Bolognai rendszer uniformizal.

evianna | 2010. július 25. | 11:29:42

szerintem nem beszél hülyeséget, bár nem biztos, hogy a community college a megoldás.

valós veszély azonban, hogy semmit nem érő diplomákat kapnak majd a gyerekek, hatalmas állami és saját pénzráfordításokkal (a diákhitellel még az is előfordulhat, hogy nyugdíjas koráig fizetni fogja, mert először csak a kamat ketyeg).
igen, nagyrészt a munkalehetőségek hiányának elleplezése az, hogy boldog-boldogtalan továbbtanul (főleg az ún. OKJ-s képzésekben), mindenesetre nevetséges, hogy az egyetemekre való bejutást pontrendszer vagy más, hasonló központosított szisztéma szerint döntik el.
ráadásul a pontszerzésben lassan már nem is a tanulmányi és érettségi eredmények a döntőek: egy középfokú nyelvvizsga 35 pont, a diszlexia stb. meg egyenesen 50! (azt hiszem, a gyesért is annyi jár...) mivel pedig a pontszámokat folyamatosan emelni akarják, ez teljesen torz felvételi követelményrendszert teremthet.

a tandíjmentességgel így aztán nem megyünk sokra, nem beszélve arról, hogy a felsőoktatás tényleg abból él meg, hogy jó sok gyereket felvesznek, a szelektálásukban meg egyáltalán nem érdekeltek, ahogy a hallgatók differenciált oktatásában sem.

én nem tartom ördögtől valónak a tandíjat, azzal a kikötéssel, hogy legyen a jelenleginél sokkal többféle ösztöndíj, az azt adományozók ugyanis majd levizsgáztatják az egyetemet: pár év múlva nem fizetnek nekik semmit, ha hülyéket kapnak. (ennyi türelmünknek azért kellene lenni.)

Packard | 2010. július 25. | 11:27:17

cézécézé | 2010. július 25. | 11:16:46

Nem, azért nincs teljesen így. Azért onnét kerülnek ki a tanárok zöme.
És míg az önkormányzatnál elegendő egy fő informatikus alkalmazása (vagy külsős cégre bízzzák) addig bölcsész diplomával 7-9 embert is találni ott. (Miskolci Önkormányzat) És azért nem fognak keresni mondjuk annyit, mint egy informatikus ez igaz, de még mindig többet keresnek mint egy tűzoltó vagy egy nővér. Egyik ismerősöm tűzoltó és 96 ezer a nettója.

győri | 2010. július 25. | 11:21:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

cézécézé | 2010. július 25. | 11:16:46

A rengeteg bölcsészképzésről meg a véleményemet a klasszikus miskolci poén írja le jól:
Mit mond az informatikus a bölcsésznek?
Egy sajtburget meg egy kólát kérek.

:) Bocsánat, ha valakit megsértett, de nagyjából így néz ki.

Packard | 2010. július 25. | 11:14:44

Segítség!!! Szövegértési problémáim vannak... visszaadom a humán diplomámat.
Ezt a mondatat nem értem a cikkben:

"Svájcban például egy szakmunkás elég jól keres ahhoz, hogy ne ambicionálja a szabad bölcsészetet."

Vagy azért mert nem vagyok svájci vagy azért mert nem vagyok szakmunkás, vagy azért mert tudatlan vagyok.

Nem tudom mi köze a kettőnek egymáshoz. Aki bölcsész karra jár, az azért jár oda, mert érdeklik a bölcsész tudományok, és herótot kap egy kalapácstól és egyéb szerszámoktól. Gondolom én naivan. :)

Packard | 2010. július 25. | 11:09:07

Valóban. Ezt észre sem vettem hirtelen. A tandíj mégis hogyan fogja a hátrányos helyzetűeket segíteni??? Bár lehet ő arra gondolt, hogy aki középszinten érettségizett az hátrányosabb helyzetben van, mint aki emelet szinten. Ez igaz, csakhogy mindenki eldöntheti a középiskola utolsó pár hónapjában, hogy középszinten vagy emelt szinten akar érettségizni. Ergo aki középszinten érettségizett annak sincs semmi akadálya hogy később emelt szintem is leérettségizzék akár egy tárgyból, akár többől. Ezt hívják szintemelő érettséginek. Sőt a középszintű érettségit is lehet javítani a későbbiekben. Ezt hívják javítóvizsgának.

jszegedi | 2010. július 25. | 11:08:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

jszegedi | 2010. július 25. | 11:03:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Packard | 2010. július 25. | 11:01:56

Teljesen egyetértek a hozzászólókkal. Kivételesen.
Azért ne kerüljön be mindenki a felsőoktatása, mert nem lesz aki elkészítsen egy asztalt. Én nem értem őszintén megmondva a cikkírót. Szakmunkásokra szükség van.
Azt sem engedném meg, hogy valaki csak azért járjon egyetemre, mert kell egy papír neki, hogy magasabb bérkategóriába kerüljön és/vagy előléptessék.
Én ezt nem értem. Meg egyáltalán minek ennyi felsőoktatási intézmény? Nem lenne elég a Pázmány, ELTE, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, és slussz. Ennyi. Az összes többit megszüntetni.
A főiskolának sincs semmi értelme. Állásinterjún ha megjelenik egy főiskolát végzett meg egy egyetemet végzett ugyanazon szakképesítésekkel nem kérdés melyiket veszik fel. Tapasztalat. Az is jó lenne ha a tanárok nem pofára osztályoznának. Vannak akik el vannak ájulva egyes emberkéktől. Hányinger. Felháborító.

jszegedi | 2010. július 25. | 11:01:36

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HongKong | 2010. július 25. | 10:58:37

A mai felsőoktatást el kell téríteni a memóriabank képzéstől. Az életben, legalábbis az új érték előállító területeken feladatmegoldó intelligenciákra van szükség. Sajnos az elitképzésekből felsőoktatásba kerülő hallgatók éppen nem ilyenek (persze kivételekkel), mert jó részük nem szocializálódott életszerű közegben. Kissé más közegben nem válnak hasznos tagjaivá a társadalomnak, sértődékenyek, hisztisek mint politikusaink is. Az ország helyzeteét tovább rontja hogy egymást támogatva az élet nem kényszeríti őket váltásra olyan terület felé ahol hasznosak is lehetnének. Ezért volt az hogy például a magyar vezetőket a 2 évvel ezelőtti középeurópai felmérés a lista aljára tette. Óriási a lemaradásunk ezen a területen már a szomszéd országoktól is. Polónyi urral egyet lehet érteni, azért is mert a kiválasztás sem életszerű, üvegkalitkában élők határozzák meg ki tanulhat tovább. Ha megnézzük a világ sikeres üzletembereit nem biztos egyáltalán hogy elitképzésből kerültek ki. Ott teljesítmény az életben kell és nem a memorizálásban.

math | 2010. július 25. | 10:52:26

egyébként meg össze-vissza beszél az ürge. be kell engedni mindenkit, hogy a hátrányos helyzetűeket ne érje kár. de be kell vezetni a tandíjat. hát bazdmeg a tandíja az marhára jó lesz a hátrányos helyzetűek esélykiegyenlítésére!

meg mindenkit be kell engedni, de nem mindenkinek kell diplomát adni. csókolom, ez nem megismétli a mostani rendszert, csak át lett címkézve minden?! óriási átszervezéssel sikerülne elérni ugyanazt, ahol most vagyunk!? gratulálok, miért ilyen hülyét kérdeznek?!

math | 2010. július 25. | 10:44:57

hülyeség. az egész csak arról szól, hogy a munkanélküliséget átmenetileg csökkentsék. ezért képeznek diplomás kávéfőzőgép kezelőket. és ez az ember még ezt akarja fokozni?! elment az esze

cézécézé | 2010. július 25. | 10:10:00

A józan ész miatt is butaság mindenkit beengedni a felsőoktatásba. Ugyanaz, mint pl egy általános iskolában - ha sok a rossz tanuló, lehúzzák a jókat is, és fordítva.

cézécézé | 2010. július 25. | 10:07:09

Nagypapa Miskolcon végzett, gépészmérnök, évtizedekkel ezelőtt. Nem rég volt egy évfolyamtalálkozón, ahol beszélgetett olyan volt évfolyamtársakkal, akik azóta ott tanítanak. Az egyik professzor szerint egy átlag bsc évfolyam - idézem - maga a pokol kapuja.

Balango | 2010. július 25. | 09:54:39

Nem véletlen egyébként, hogy a legnagyobb tömegek az ún. humán szakokon mozognak, ahol a teljesítmény a legkevésbé mérhető. Polónyi-féle oktatáskutatóként, kommunikációs szakemberként, médiaelemzőként, újságíróként, esztétaként kiválóan el lehet alibizni, míg ugyanakkor egy hídépítő mérnökről vagy egy gyógyszerkutatóról igen hamar kiderül, képes-e megfelelő színvonalon teljesíteni, vagy nem.

Mondom ezt úgy, hogy rendelkezem természettudományos és "humán jellegű" diplomával is. És - Polónyin kívül - senkit nem akartam megbántani, ha mégis így történt, akkor elnézést kérek.

Balango | 2010. július 25. | 09:54:20

Kicsit utánanéztem Polónyi Istvánnak a neten, tipikus szdsz-es értelmiségi, egyébként még hasonlít is Horn Gáborra. :-)

Itt van az úr publikációs listája:

http://www.doktori.econ.unideb.hu/download/pdf/polonyi.pdf

Érdemes megnézni. Vállalkozó vagyok, és csak fogcsikorgatva tudtam olvasni ezt a listát, micsoda sine curákban ülnek emberek, milyen, az egész életüket végigalibiző heréket tartunk el az adónkból. Ez az ember közalkalmazotti státuszt élvez azért, hogy ragozza a semmit.

Ennyit Polónyiról.

A témához: tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk egyforma szellemi képességűek. Ez nem függ össze az emberi értékkel, viszont tény. Egy egyszerű betanított munkás lehet tisztességesebb és jobb ember, mint egy világhírű atomfizikus, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az agyteljesítményük nem azonos.
A MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ értelmiségű munkához (a görög filozófia elemzésétől a ballisztikán és az adójogon át az agysebészetig) kell egy bizonyos szintű agyteljesítmény. Ezzel egy adott populációnak csak egy adott százaléka rendelkezik (megjegyzem, ez populációnként különböző). Ha ezt az adott százalékot meghaladóan engedjük be a fiatalokat a felsőoktatásba, akkor teljesen feleslegesen képzünk egy csomó diplomást. A társadalomnak pénzbe kerül, ők pedig egész életükben alulteljesítenek, ami nekik sem jó.

Nem véletlen egyébként, hogy a legnagyobb tömegek az ún. humán szakokon mozognak, ahol a teljesítmény a legkevésbé mérhető. Polónyi-féle oktatáskutatóként, kommunikációs szakemb

admen | 2010. július 25. | 09:21:54

Kékharis! tökéletesen egyetértek Önnel! Itt a környezetemben is olyan gyerekek szereznek semmitmondó diplomákat, hogy el vagyok hűlve.
Nevetségesnek tartom,hogy azon szülők, akiknek nem a gyerekeik tanítása,nevelése volt a legfontosabb, most állami pénzből zárkóztassuk fel. Mellesleg professzor úrnak üzenem, hogy egy titkárnő nem kávét főz felsőfokú végzettséggel,nyelveket beszélve, profi szgépes ismerettel, hanem szervez,levelez,koordinál...!

csingacsguk | 2010. július 25. | 09:05:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

KannibálTatárÚr | 2010. július 25. | 08:48:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kékharis | 2010. július 25. | 08:41:08

Pardon: diszkalkulia, magatartási zavarok stb.

kékharis | 2010. július 25. | 08:39:00

Moderálási alapelvek- moderált komment -

"Fjlszt fskl..." - gym ldbm... zkt fjlszts dlgkt hjdn gygypdgg trgykrb srltk. Tny, hgy m fsklsk s gytmstk ngy rszt lps kkl lhtn fjlszt ntzmnykb tln (dszlx, dszgrf, dszklkl mgtrts zvrk stb. mtt - mgyrl: mrt nm tdnk lvsn, rn, szmln, vslkdn), d z mg vltlnl s fskl sznt. blgn rndszr rp-szrt tljs csd, mst kkr bb z rnyb "tvbbfjlsztn"? z rtlmsg gns trsdlm szn-jv klln hgy lgyn, s gns klln hgy lgyn trsdlmnk gy szn-jv, nlkl csk xr kvrg flsznn, hgy tpsztljk s. nnk klln vgt vtn vgr. Lgyn flzrkztts mg slygynlsgr trkvs, d nm zn z rn, hgy mndnt lhznk lht lgls szntr vgy z l...

csingacsguk | 2010. július 25. | 08:33:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

loewe | 2010. július 25. | 08:33:16

Mindenkit beengedni...? Az végzetes lenne, főleg amíg fejkvóta alapon megy a finanszírozás, és a hülye is kap diplomát, mert ez az intézmények érdeke. A színvonal meg csak csökken...

Azt is meg lehet kérdezni, hogy miért kell diploma a titkárnőnek. (1-1 szinten, cégnél még ok, de tömegesen nem kellene.) Németországban pl. középfokú végzettségű a többség, mert ez a munkakör azt kívánja meg. Időpont-szervezéshez, kávéfőzéshez, vendégek, telefonok fogadásához stb. nem kell diploma. HA nálunk igen, az mutatja az oktatás színvonalcsökkenését, azaz a magyar középfokú képesítéssel ezt a feladatot már nem lehet megoldani...

Az is igaz, h. a tanári oldalon is sok változás kellene. De amíg hűbéresi módon, komám, uram-bátyám formában vesznek fel sok embert (és persze a pályázatot nekik írják ki testre szabva, ill. ha van pályázat, akkor is a döntés szabadsága azé, aki felveszi az embereket), addig nem lehet sok változást várni e téren sem.

Virág elvtárs s.k. | 2010. július 25. | 08:18:31

Mindenkit be kellene engedni a felsőoktatásba....de azért nem mindenkit oktatónak.....

HIRDETÉS
Polónyi István szerint a...
Polónyi István szerint a felsőoktatás tömegesedése rontja a színvonalat
Népszabadság - Kurucz Árpád

- Sok hallgató van vagy kevés?

- Attól függ, mihez képest. A jelentkezői létszámcsökkenést, úgy tűnik, egyelőre megússzák a felsőoktatási intézmények. Volt egy kis visszaesés 2007 körül a kétszintű képzésre való átállás miatt - aminek következtében átmenetileg szűkültek a diplomások számára nyújtott képzési lehetőségek -, de azóta nagyjából stagnál a felvételizők száma. A csökkenő gyereklétszám mellett ugyanis egyre többen érettségiznek, a szakiskola egyre jobban kiszorul a "piacról". Az érettségizők pedig, még a szakközépiskolába járók is, egyre nagyobb arányban tanulnak tovább. A felsőoktatás iránti kereslet így a demográfiai apály idején is szinten maradt.

- De szükség van-e ennyi diplomásra?

HIRDETÉS

- A bemeneti oldal, azaz a diákok részéről egyértelműen igen, hiszen pályáznak a felsőoktatásba. A kimeneti oldal, vagyis a munkaerő-piac részéről pedig átalakult a kereslet. Egy titkárnő öt évvel ezelőtt középfokú végzettséggel látta el teendőit, ma már diplomával. A kávéfőző gép kezelése ugyanakkor nem lett bonyolultabb.

- Érdemes akkor a tanulmányokra ennyi időt és pénzt áldozni, hogy azután ugyanazt a feladatot lássák el?

- Ez ma már nem teljesen közgazdasági kérdés. A koreai nőknek például a nettó életkeresetükhöz viszonyítva ráfizetés a diploma megszerzése. Mégis egyetemre mennek. A bemenetet ma már nem a munkaerő-piac határozza meg, hanem a társadalmi indíttatás. A középosztály számára ma már evidencia, hogy a gyermekeik diplomát szerezzenek. Nagyon kevés ország tudta megúszni a tömegesedést. A felsőoktatási létszámot csak ott tudták visszafogni, ahol a középfokú végzettségűek bére elég jó volt.

Svájcban például egy szakmunkás elég jól keres ahhoz, hogy ne ambicionálja a szabad bölcsészetet. Magyarországon viszont a középfokú béreket teljesen tönkretette a rendszerváltás. A diplomások a többszörösét keresik az alacsonyabb végzettségűeknek. Így diplomásnak lenni akkor is megéri, ha valaki nem a szakmájában helyezkedik el. Közalkalmazottként például automatikusan magasabb besorolásba kerülnek a felsőfokú végzettségűek, márpedig a diplomások több mint felét a közszféra foglalkoztatja.


Polónyi István: A diplomások számának növekedése azzal jár, hogy alacsonyabb színvonalon adunk ki okleveleket
Népszabadság - Kurucz Árpád
- Az egyén szempontjából nyilvánvalóan jó befektetés a tanulás. De miért kell ezt az adófizetőknek finanszírozniuk?

- Húsz éve mondom, hogy be kellene vezetni a tandíjat. De az értelmiségnek iszonyú érdekérvényesítő ereje van: éppen az a középosztály megy el szavazni, amelynek a gyerekei az egyetemekre, főiskolákra járnak vagy épp maguk is hallgatók. Az egyetemi tandíj bevezetése örök vita a jóléti társadalmakban. De ha az állam nem ad több pénzt - márpedig évek óta a GDP egy százaléka jut a magyar felsőoktatásnak -, és nem engedi bevezetni a tandíjat, akkor az a minőség rovására megy. A tömegesedés, az, hogy a korosztály egyre nagyobb hányada kerül be a felsőoktatásba, egyébként is rontja a színvonalat.

- Ezen most a minimumponthatár fokozatos emelésével próbálnak változtatni. Segít ez?

- Az egyetemnek a létszámalapú finanszírozás miatt érdeke, hogy feltöltse a kapacitását. Lehet játszani a pontszámokkal, de a helyek valahogy mindig feltöltődnek. Létezik egy pontszámalku, aminek része, hogy egyre több címen lehet többletpontokat szerezni. Így egyre szélesebb rétegek előtt tárják ki a kaput. Ez nem biztos, hogy baj, csak eközben nem kellene úgy tenni, mintha minőségre törekednénk. A felsőoktatásban azzal sosem foglalkoznak, hogy mennyire elégedettek a cégek az adott képzések tartalmával, vagy hogy mire van munkaerő-piaci kereslet. Az elmúlt négy évben az egyes képzési területek beiskolázási keretszámai csak minimálisan változtak. Annak ellenére, hogy mindenki tudja, hogy a szabadbölcsészetet például nem volna szabad államilag finanszírozni, alig változott a keretszáma.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

Minden probléma ellenére valójában mozdulatlan a szisztéma. Ennek pedig az oka az, hogy az egyetemekkel kötik az alkukat. Valójában nincs olyan szakpolitika, amelyet ne az egyetemek irányítanának, hiszen az államigazgatás is ebből a szférából szipkázza a vezetőit. Túlképzésről ugyanakkor mégsem beszélhetünk. Az említett titkárnő 15 évvel ezelőtt nem is tudott volna diplomát szerezni. A diplomások számának növekedése azzal jár, hogy alacsonyabb színvonalon adunk ki okleveleket, amelyekkel addig középfokú végzettséggel ellátott foglalkozásokat töltenek be. De ezek a diplomások ott pont jó helyen vannak, a tudásuknak és alacsony színvonalú diplomájuknak megfelelő munkát végeznek.

- Kiszorítják viszont az alacsonyabb végzettségűeket ezekről a munkahelyekről.

- Így van, a társadalom szétszakad. A felsőoktatásba eleve nem jut be, akinek általános iskolai vagy szakmunkás végzettsége van, miközben utóbbiak is 12-13 évig járnak a közoktatásba, és szintén megtanulják kétszer, például Mátyás király életét. De nincs érettségijük. A korosztály úgy 25 százaléka tehát eleve ki van zárva a felsőoktatásból: ők pedig már amúgy is hátrányos helyzetűek.

- Az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele szintén a hátrányos helyzetűeket szoríthatja ki.

- Ez így van. De a bemeneti követelmények bármilyen szigorítása előlük zárja el a felsőoktatást. Lehet persze nekik még több többletpontot adni a hátrányos helyzet miatt, na de akkor hogyan maradnak bent az egyetemen? Az Amerikai Egyesült Államokban például nincs is érettségi. A fiatalok közel háromnegyede tanul tovább a felsőoktatásban, és ebben a hátrányos helyzetűek széles rétegei is benne vannak. Az ő tudásuk - de gyakran nem csak az övék, hanem a felsőszintre törekvő fiatalok nem kis hányadáé - esetenként komoly hiányosságokat mutat, mégis bejutnak a felsőoktatásba, ahol felkészítik őket a továbbtanulásra. De nem a Bsc- képzésben, hanem az úgynevezett community college-okban, amelyeket kifejezetten a felzárkóztatásra hoztak létre.

Nálunk sem az emelt szintű érettségire volna szükség. Amúgy is értelmetlen a kétszintű érettségi, mert mire jó a középszint, ha jóformán mindenki továbbtanul? Ehelyett olyan rendszert kellene a magyar felsőoktatásban is meghonosítani, amely végre tudomásul venné, hogy nagyon heterogén a bemenet, és ezért nem azonos módszerekkel kell tanítani. Mindenkit be kellene engedni a felsőoktatásba, de ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki azonos képességekkel rendelkezik, vagyis nem kell mindenkinek azonos diplomát adni. Sokféle kimenetre van szükség.

- A bologna elméletileg épp ezt szolgálná: beengedni a nagyobb tömeget az alapképzésbe, majd egy szűkebb csoportot a mesterképzésre. A mesterképzésben meghirdetett támogatott helyekért mégsincs nagy verseny, a keretszámot most sem sikerült betölteni. Hogy lesz ebből elitképzés?

- Túl nagy a keretszám. Annak idején azt javasoltam, hogy az alapszakokon végzettek 20 százaléka kerülhessen be mesterszakra. Ehelyett most 35 százalék tanulhat tovább. Pedig már most is többen járnak negyedik-ötödik évfolyamra - azaz mesterképzésre - mint korábban a hagyományos egyetemi struktúrában. Vagyis nem szűkül a diplomát szerzők köre a bolognai képzés második szintjén sem. Ez megint nem a gazdaság elvárásait, és nem is a minőséget szolgálja, hanem az egytemi lobbi következménye, hiszen a mesterképzésre járók után magasabb a fejkvóta.

- Az elmúlt évek felvételi eljárásainak nyertesei rendre a nagy tudományegyetemek, a kis vidéki főiskolák vesztésre állnak. Be kell zárni őket vagy van más út előttük?

- A vidéki városoknak komoly bevételeket jelentenek a hallgatók, munkahelyeket biztosítanak, és az általuk lakhatásra, szórakozásra elköltött pénz sem kevés. A vidéknek tehát szüksége van a felsőoktatási intézményeire, de meg kell találni számukra a feladatot. Az állam most a részidős képzésekkel tartja életben a vidéki főiskolákat: ma a legnagyobb arányban a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán és a Tomori Pál Főiskolán tanulnak támogatott képzésben levelező, esti és távoktatásos hallgatók.

Sokkal célravezetőbb volna például amerikai mintára community college-okat létrehozni - amelyeket talán fejlesztő főiskoláknak lehetne nevezni - a kiürülőben lévő intézményekben, ahol a hátrányos helyzetűeket zárkóztatják föl. Divatos dolog most a külföldi diákokra apellálni, de a piac nem kívánságműsor, a külföldinek nem kell majd az, ami a magyarnak sem.

 

 

 

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    66 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS